2015. október 23., péntek
Dokumentum (1956)
A Nagybudapesti Központi Munkástanács javaslata az ország gazdasági életének kibontakozására
Az október 23-át követő események után az üzemekben megalakultak az üzemi munkástanácsok, amelyek kezükbe vették az üzemek gazdasági életének helyi irányítását.
Ezeknek a munkástanácsoknak központi szerve: a Központi Munkástanács, az üzemi munkástanácsokkal egyetértésben megtette az első lépést a gazdasági kibontakozás felé akkor, amikor 1956. november 17-én elrendelte az általános sztrájk beszüntetését és a munka megkezdését.
Több hét telt el azóta, és az üzemi munkástanácsok magukra hagyva próbáltak megbirkózni a súlyos gazdasági feladatokkal. Ezekben a hetekben a hatalmasra felduzzasztott minisztériumi apparátusok nem tettek és még ma sem tesznek egyebet, mint a saját, de a magyar nép által nem kívánt intézményüket szervezik.
Mit tettek és mivel támogatták a minisztériumok az üzemi munkástanácsokat? Határozottan leszögezhetjük – semmivel! Sőt, közülük egyesek titkon remélik, hogy az üzemi munkástanácsok, küzdve a jelenlegi gazdasági nehézségekkel – lejáratják magukat.
A munkástanácsok túltették magukat a minisztériumok tétlenségén, ezért az ország gazdasági helyzetének további megszilárdítása, valamint az üzemek közötti tervszerű munka megindítása érdekében – alulról jövő kezdeményezés eredményeként – az alábbiakat javasoljuk:
1. Alakuljanak meg iparáganként-ha kell, alulról jövő kezdeményezés alapján -az egyes középfokú gazdasági szervek: a kamarák. Pl. a bányavállalatokat középfokon a bányászati kamara képviseli, a kohászati vállalatokat a kohászati kamara.
Ezeknek a kamaráknak feladata a közös iparágban lévő vállalatok anyagellátási, értékesítési, piackutatási, képviseleti kérdéseinek összehangolása, a termelési volumenek felosztása, műszaki és gazdasági tapasztalatok kicserélésének megszerzése, szállítási keretszerződések kötése más iparágakkal, tárgyalások folytatása a kereskedelmi kamarákkal stb.
2. A különböző iparági kamarák egyesüljenek országos szinten működő Országos Iparkamarába.
3. A területi elv alapján alakuljanak meg a paraszttanácsok. A paraszttanácsok tájegységenként szervezett összehangoló szervei a mezőgazdasági kamarák. Végül a tájegységenkénti mezőgazdasági kamarák legfelsőbb gazdasági érdekképviseleti szerve az Országos Mezőgazdasági Kamara.
4. Az Országos Iparkamara és az Országos Mezőgazdasági Kamara szervezetéhez hasonlóan fel kell építeni az Országos Szövetkezeti, Kereskedelmi stb. kamarákat.
5. Az országos kamarák képviselői alkotják a magyar nép gazdasági, önkormányzati testületét, az Országos Gazdasági Tanácsot.
6. Az Országos Gazdasági Tanács mellett szakértői szervként működik a Gazdasági Tervbizottság.
7. Az Országos Gazdasági Tanács, mint a népgazdaság, önkormányzati irányító szerve, meghatározott számú képviselőt küld az országgyűlésbe.
8. Az Országos Gazdasági Tanács képviselői a gazdasági törvényhozás megfelelő befolyásolása érdekében hivatalból tagjai az országgyűlés „Közgazdasági és pénzügyi" és „Költségvetési" Bizottságának.
9. A gazdasági élet fenn ismerteteti önkormányzati szerve mellett párhuzamosan kiépítendő a közigazgatási hatalom végrehajtó szervezete. Ez a szervezet a minisztertanács, a minisztériumok és a területi igazgatási tanácsok rendszerén alapuljon.
10. A közigazgatási szervek feladata a törvények és a rendeletek végrehajtásának biztosítása, a gazdasági élet közigazgatási részének szabályozása és ellenőrzése, annak megakadályozása, hogy a gazdasági szervek (vállalatok és kamarák) tevékenységükkel az állampolgároknak, mint gazdasági alanyoknak érdekeit veszélyeztessék vagy megsértsék.
Az egyes gazdasági minisztériumok feladata tehát közigazgatásra, gazdasági felügyeletre, gazdaságjogi kérdésekre, találmányi ügyekre stb. terjed ki. Foglalkozik az elvi, műszaki fejlesztési kérdésekkel, a tudományos iparfejlesztés elvi problémáival. (…)
A Központi Munkástanács ugyancsak alulról jövő kezdeményezés alapján rövidesen ismertetni fogja az egyes kamarák, az Országos Iparkamara, a Gazdasági Tervbizottság és az Országos Gazdasági Tanács részletes feladatait, azoknak a kapcsolatait a minisztériumokkal, a minisztertanáccsal és az országgyűléssel.
(1956. december 7.)
És még egy forrásdokumentum:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése