Lévay József:
Égi szép szabadság
Égi szép szabadság! Népek szabadsága!
Megtiport meződnek mikor lesz virága?
Csak annyi virága, csak annyi levele,
Hogy a könnyet és vért betakarjuk
vele?
Összegyülekeztünk szent oltárod
mellett,
És áldoznunk mindjárt véres kézzel
kellett;
De Isten vezette fegyverünknek élit,
S megtartott bennünket az erő s
merész hit.
Láttunk győzedelmet harczaink
fejében,
Nyögtünk rövid napra hosszú, kínos
éjben,
Dúlt reményink romján kétségek
gyötörtek,
S kelyhünkben csak mérge maradt a
gyönyörnek.
És hogy téged mégis végképp nem
feledtünk,
Ím, gyülöng a ború újólag felettünk!
Mennydörgése hangzik, bősz villáma
lobban,
De mi benned bízunk nyíltan és
titokban.
Te vagy vigasztalónk, biztató
vezérünk,
Tied imádságunk s utolsó csepp
vérünk,
Zászlóid árnyában a halál is élet,
S vértanúd porából új meg új hős
éled.
Kizöldül kezedben béke olajága,
S megtiport meződnek lesz akkor
virága,
Hogy aki áldozott érted könnyel,
vérrel,
Fürtjét,
sírját övezd örökös füzérrel!
Gömöri
György:
Lángok
csatája
Lángok
kellenek, hogy az ember
ne
csüggessze fáradt fejét,
lángok
kellenek, hogy az ember
feledje
forró szégyenét:
hitté
váljon öles magánya,
s
legyen szelíd, mint gyöngyvirág,
de
hogyha zúg a harci lárma,
nőjön
nagyobbra, mint a fák –
s
ha égetnék nyers földi lángok,
legyen
konokabb, mint a tűz;
feltámad
akkor a halálból,
s
kilép a tűzből, mint a Szűz.
Kőkuti Endre:
Most harangok kongnak, zengnek
Hős nemzetem, üdv és hála neked!
Micsoda harc volt, micsoda tusa!
A Golgotáját járta most e nép,
s önnön sorsának volt most Krisztusa!
Pergett a vér, mártírjaink vére,
s e szent talaj termékennyé ázott!
Itt nem teremhet többé szolgaság,
a szabadság újra kivirágzott!
Petőfi Sándor! Gyönyörű hazád
gyönyörű népe hegyeket ingat!
Légy büszke ránk ott túl az életen,
s öleld kebledre halottainkat!
Nincs Júdásunk, s ha volt is, menekül,
igaz eszme lett diadal nálunk.
Itt milliónyi tégla nőtt fallá,
s van sok millió Vasvári Pálunk!
Urat nem tűr és nem etet többé
e nép már! - De segíthet barátot!
Most harangok kongnak, zengnek,
hirdetvén: itt héroszok teremnek,
s hogy Dávid legyőzte Góliátot!
