Dokumentum (1956)

A Nagybudapesti Központi Munkástanács javaslata az ország gazdasági életének kibontakozására

Az október 23-át követő események után az üzemekben megalakul­tak az üzemi munkástanácsok, amelyek kezükbe vették az üzemek gazdasági életének helyi irányítását.
Ezeknek a munkástanácsoknak központi szerve: a Központi Munkástanács, az üzemi munkástanácsokkal egyetértésben meg­tette az első lépést a gazdasági kibontakozás felé akkor, amikor 1956. november 17-én elrendelte az általános sztrájk beszüntetését és a munka megkezdését.
Több hét telt el azóta, és az üzemi munkástanácsok magukra hagyva próbáltak megbirkózni a súlyos gazdasági feladatokkal. Ezek­ben a hetekben a hatalmasra felduzzasztott minisztériumi apparátu­sok nem tettek és még ma sem tesznek egyebet, mint a saját, de a magyar nép által nem kívánt intézményüket szervezik.
Mit tettek és mivel támogatták a minisztériumok az üzemi mun­kástanácsokat? Határozottan leszögezhetjük – semmivel! Sőt, közü­lük egyesek titkon remélik, hogy az üzemi munkástanácsok, küzdve a jelenlegi gazdasági nehézségekkel – lejáratják magukat.
A munkástanácsok túltették magukat a minisztériumok tétlensé­gén, ezért az ország gazdasági helyzetének további megszilárdítása, valamint az üzemek közötti tervszerű munka megindítása érdekében – alulról jövő kezdeményezés eredményeként – az alábbiakat java­soljuk:

1. Alakuljanak meg iparáganként-ha kell, alulról jövő kezdeménye­zés alapján -az egyes középfokú gazdasági szervek: a kamarák. Pl. a bányavállalatokat középfokon a bányászati kamara képvise­li, a kohászati vállalatokat a kohászati kamara.
Ezeknek a kamaráknak feladata a közös iparágban lévő vállala­tok anyagellátási, értékesítési, piackutatási, képviseleti kérdé­seinek összehangolása, a termelési volumenek felosztása, mű­szaki és gazdasági tapasztalatok kicserélésének megszerzése, szállítási keretszerződések kötése más iparágakkal, tárgyalások folytatása a kereskedelmi kamarákkal stb.

2. A különböző iparági kamarák egyesüljenek országos szinten mű­ködő Országos Iparkamarába.

3. A területi elv alapján alakuljanak meg a paraszttanácsok. A pa­raszttanácsok tájegységenként szervezett összehangoló szervei a mezőgazdasági kamarák. Végül a tájegységenkénti mezőgaz­dasági kamarák legfelsőbb gazdasági érdekképviseleti szerve az Országos Mezőgazdasági Kamara.

4. Az Országos Iparkamara és az Országos Mezőgazdasági Ka­mara szervezetéhez hasonlóan fel kell építeni az Országos Szö­vetkezeti, Kereskedelmi stb. kamarákat.

5. Az országos kamarák képviselői alkotják a magyar nép gazdasá­gi, önkormányzati testületét, az Országos Gazdasági Tanácsot.

6. Az Országos Gazdasági Tanács mellett szakértői szervként mű­ködik a Gazdasági Tervbizottság.

7. Az Országos Gazdasági Tanács, mint a népgazdaság, önkor­mányzati irányító szerve, meghatározott számú képviselőt küld az országgyűlésbe.

8. Az Országos Gazdasági Tanács képviselői a gazdasági törvény­hozás megfelelő befolyásolása érdekében hivatalból tagjai az országgyűlés „Közgazdasági és pénzügyi" és „Költségvetési" Bizottságának.

9. A gazdasági élet fenn ismerteteti önkormányzati szerve mellett párhuzamosan kiépítendő a közigazgatási hatalom végrehajtó szervezete. Ez a szervezet a minisztertanács, a minisztériumok és a területi igazgatási tanácsok rendszerén alapuljon.

10. A közigazgatási szervek feladata a törvények és a rendeletek végrehajtásának biztosítása, a gazdasági élet közigazgatási ré­szének szabályozása és ellenőrzése, annak megakadályozása, hogy a gazdasági szervek (vállalatok és kamarák) tevékenysé­gükkel az állampolgároknak, mint gazdasági alanyoknak érdekeit veszélyeztessék vagy megsértsék.

Az egyes gazdasági minisztériumok feladata tehát közigazgatás­ra, gazdasági felügyeletre, gazdaságjogi kérdésekre, találmányi ügyekre stb. terjed ki. Foglalkozik az elvi, műszaki fejlesztési kérdé­sekkel, a tudományos iparfejlesztés elvi problémáival. (…)
A Központi Munkástanács ugyancsak alulról jövő kezdeménye­zés alapján rövidesen ismertetni fogja az egyes kamarák, az Orszá­gos Iparkamara, a Gazdasági Tervbizottság és az Országos Gazda­sági Tanács részletes feladatait, azoknak a kapcsolatait a minisztéri­umokkal, a minisztertanáccsal és az országgyűléssel.

(1956. december 7.)

És még egy forrásdokumentum: