A XIX. században a balkáni népek egymás után szabadultak fel a több évszázados török uralom alól, és alapítottak újra saját államokat. Szerbia 1820-ban kapott autonómiát, Hellada (Görögország) 1830-ban tízéves szabadságharc után vívta ki a fügetlenségét, aztán 1861-ben Moldva és Havaselve (Valahia) egyesülésével létrejött Románia is. A bolgároknak kicsit többet kellett várniuk az önálló állam megszületésére.
De létezett náluk is függetlenségi mozgalom (ami egyben társadalmi haladó reformmozgalom is volt). Ennek a tagjai sokszor emigrációba kényszerülve folytatták a szervezkedést. Általában vagy Szerbia vagy Románia adott menedéket a bolgár hazafiaknak. Egyik sem volt teljes egészében biztonságos, mert félig-meddig még ezek is az Oszmán-Török Birodalomtól függtek. Az emigráns bolgárok sokat tettek kultúrájuk fejlesztéséért, de fegyverrel harcolni is kész voltak.
Első Bolgár Légió(Първа Българска Легия)
1862-ben alaklut meg Belgrádban. A szerb hadsereg oldalán kellett volna harcba vonulnia Crna Gora (Montenegró) felkelésének támogatására. A Légió fő szervezője a híres író,
Georgi Rakovszki volt. Közöttük szolgált a bolgár nemzeti mozgalomnak egy másik fontos alakja is,
Vaszil Kuncsev, aki itt, a légióban kapta „oroszlános” bátorságáért a Vaszil Levszki nevet. Mire a Légió kiképzése befejeződött, a török csapatok elérték Szerbiát. A Bolgár Légiót bevetették ellenük is, de aztán a szerbek és a törökök békét kötöttek. A török csapatok kivonultak Szerbiából, de cserébe a szerb kormánynak fel kellett oszlatnia a Légiót.
Második Bolgár Légió (Втора Българска Легия)
1867-ben jött létre, ugyancsak Belgrádban a szerb hadsereg támogatására. Ekkor az Oszmán-Török Birodalom ellen Krétán tört ki egy felkelés, és a szerbek is tervezték, hogy kihasználva a helyzetet támadásba lendülnek. Vaszil Levszki ennek is tagja lett (a fenti képen ő az ülő sorban jobbról a második), Georgi Rakovszki viszont nem, mert betegen feküdt, és ez év októberében meg is halt. Mire a Légió harcba került volna, a szerb kormány letett a háborúba lépésről. Ezt a Légiót is idő előtt feloszlatták, és a tagjait kiutasították Szerbiából. Letöbben közülük Romániába mentek.
(Érdemes lenne pár szót szólni Hriszto Botev csapatáról is, de ők csak részben illenek ide,
úgyhogy róluk majd külön lesz szó, ha máshol nem, egy Top 5 költő, aki hadvezér lett bejegyzésben vagy valami hasonlóban. De mindenképpen szóbakerülnek még.)
A Harmadik Bolgár Légió, más néven az Opălcsenecek (Oпълченци)
Ez a bolgár egység az orosz hadsereg támogatására jött létre az 1877-1878-ban folyó sokadik orosz-török háború során. Nyilván sokan voltak olyanok, akik mindhárom bolgár egységnek tagjai voltak. (Vaszil Levszki ekkor már nem élt: 1872-ben elkapták, és következő év elején felakasztották a törökök. Jóbarátja Hriszto Botev, a költő 1876-ban halt meg egy merész hadivállalkozásban, amiről még lesz szó.) Az opălcsenecek keményen helytálltak a háború harcaiban,
különösen a Sipka-szorosért folyó csatában.
Erőfeszítéseiknek kézzelfogható eredménye is lett: 1878-ban, a Yeşilköyben (San Stefanóban) megkötött békével létrejött az autonóm Bolgár Fejedelemség. (Bulgária teljes különállását az Oszmán-Török Birodalomtól formálisan azonban csak 1908-ban ismerték el.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése