Idén ősszel lett négy éves ez a blog és öt éve annak, hogy úgy általában blogírásra adtam a fejem. (Igen, jól látjátok, a hivatalos kezdete az egésznek október, de az idei október egy elég sűrű időszak volt, így mostanra, novemberre hagytam ezt az áttekintést Amúgy is 2011-ben novembertől kezdődnek az igazán izgalmas bejegyzések.) Gondoltam csinálok egy áttekintést ez alkalomból.
A blog története
Hogy blogot kezdtem írni, az egyrészt annak köszönhető, hogy meg akartam örökíteni a Warszawában felszedett élményeket. (Mikor Krakówban laktam, nem írtam blogot. Írt helyettem arról az időszakról Paradigma.) Másrészt azt hallottam, hogy aki újságíró akar lenni, annak jó ha van blogja, promóciós céllal. A konkrét megvalósításhoz és megtervezéshez Égboltsapkájú Hazug Virág nyújtott segítséget. Ezúton is köszönöm ezt neki. Drága Égboltsapkájú Hazug Virág járj szerencsével, ott a távoli Londonban, remélem, találkozunk azért néha!
Akkoriban egyébként egy nagyon ambiciózus író-költő-kört alkottunk mi együtt, a Bukolika tagjai: a drága Szottyom Szíve (mint főszerkesztő, és főköltő, illetve nekem Múzsa is), Égboltsapkájú Hazug Virág (aki azóta Londonban él), Színes Tintákkal Álmodó (aki akkor még szívesen használta a Füstköd álnevet; azóta egyébként megvalósította régi álmát, és színházi dramaturg lett), Ifjú Delta (aki mindnyájunknál ügyesebb poeta doctus, mostanában slammelget is), Mattiyahoo (aki akkoriban nagyon nyomasztó novellákat írt, de ettől csak népszerűbb lett), a nyelvvel zsonglőrködő Besenyő Monty Snape meg a technikai szervezésben jeleskedő Elvis Lottó. Az első blogomat (Star(a) Wars(zawá)ba menő utazásomnak diáriuma) többek között az ő tájékoztatásukra szántam. Ezt a mostani blogomat is ajánlom nekik is tisztelettel.
Most látom, hogy ennek a blognak az első bejegyzése ünnepi dátumra esett: 2011. október 23-ára. Nem szerettem azt a sok bizonytalanságot és félelmet hozó 2011-es évet, de voltak abban szép pillanatok. Egyébként, ha az azóta eltelt időn végigtekintek, azt látom, megtanultam kicsit jobban gazdálkodni a szöveggel, és jobban bánni a képekkel. (Igaz, ez utóbbira most meg túl sok időt szánok talán.) Egy időben blogger-példaképemnek Quadrille Lobstert tekintettem. Jókat ír, csak néha már sok abból a keserűségből, amivel tele van az írása. Azért változatlanul nagyon tisztelem. Jelenlegi blogger-példaképemnek egyértelműen Barok Esztert tekintem. Sokoldalúsága, szemlélete és stílusa miatt is.
Profilképek
Ezek voltak eddig:
Ilyen ijedt arcú, de egyben kíváncsi tekintetű fiúcska voltam valamikor. Szerencsére inkább kíváncsi, mint ijedt. Jól látjátok, valamikor latint is tanultam.
Ilyen szakadtas kabátú vándor is sokáig voltam, illetve az vagyok időről időre most is. Ehhez a képhez képest nem sokat változtam.
Ilyen is voltam. Arról a könyvről ott a kezemben egyesek azt hiszik, hogy imakönyv, pedig a Szabó Ervin-féle Szindikalizmus és szociáldemokrácia egyik régebbi kiadása.
A Lengyel Nagyhetman Magyar Lövész-századának (Chorągiew Węgierska Buławy Wieklkiej Koronnej) egyenruhájában. Ebbe az alakulatba még Warszawában léptem be, de aztán szolgálaton kívüli állományba helyeztek. Később, Kelet-Európa (és részben a felvilágosodás és haladás) ügyeivel foglalkozva újra beléptem.
Később aztán voltam tagja Vasvári Pál Rákóczi-szabadcsapatának is. Kemény idők voltak.
Aztán vissza pörge kalapos civilnek.
A galaktikus polgárháborúban természetesen a köztársaságiak oldalán álltam.
Akkoriban a Birodalom vadászott a Jedikre, ezért mi is egyenruhát kaptunk, hogy ne tűnjünk ki a "lázadók" seregéből. De ugyanúgy a politikai biztosi teendőket láttuk el a felkelők mellett, mint ahogy annak idején a klónháborúban is ilyen feladatot kaptak a Jedik (nem pedig operatív parancsnoki feladatokat, mint az a közhiedelemben elterjedt).
Jelenleg felváltva élek Magyarországon és Polákországban. (Néha itthon is úgy érzem, mintha emigrációban lennék... Kevesen értik az ilyen népi kollégista figurákat, mint én.) Amikor ott vagyok, ismét magamra öltöm a Nagyhetmani Magyar Lövészszázad egyenruháját.
A témák, amikkel foglalkoztunk
Ajánló: mindenféle kulturális ajánló, összefoglalóan. Azokat a műveket soroltam ide, amikért nagyon lelkesedtem. Amikor kissé kritikusabban szemlélem az egészet, a 'Kritika' kategóriát is hozzáteszem a címkékhez.
Film: filmajánlók, filmkritikák. Mindenféle vegyesen. Volt benne egy külön sorozat, a Hogyan csináljunk jó történelmi filmet?, aminek eddig öt része jelent meg, de még több is várható.
Idézet: más néven Idézőjel. Idézetek híres és kevésbé híres emberektől, akiket valami miatt tisztelek. Érdemes olvasni róluk, tőlük.
Kritika: mindenféle kulturális kritika. Majdnem ugyanaz, mint az ajánló. Csak kicsit kritikusabb szemlélettel. (Azért a két kategória metszete igen tág.)
Lengyel: Polákországot nagyon szeretem, otthon érzem magam ott is. Nyelvét viszonylag jól beszélem, történelmét tanítom. Szívügyemnek érzem, hogy kultúráját közel hozzam a magyarokhoz. Nemcsak azokat a dolgokat, amik mindenkinek feltűnnek, hanem azokat is, amik kevésbé vannak szem előtt. Tudjuk, hogy "Magyar, Polak, két jó barát...", de azért sokminden van, olykor egészen érdekes dolgok, amik mellett hajlamosak vagyunk elmenni, azt hivén, hogy jól ismerjük barátainkat. Pont az ilyen érdekességeket keresem én. + Az általánosan ismert dolgokat, kapcsolatokat is újszerűen, részletesebben, más nézőpontból szeretném elmesélni, hogy azokban is fedezhessen fel újat mindenki. Polákország ott tartogat meglepetéseket, ahol nem is várnád, ahol azt hiszed, már mindent láttál, de akkor egyszer csak...
Megemlékezés: általában minden januárban van egy megemlékezés azokról, akik az előző évben haltak meg, és fontos, tiszteletreméltó emberek voltak. Különösen fontos emberekről külön is van megemlékezés, nekrológ, időnként.
Néptánc: az egyik kedvenc témám. "Hard-folker" vagyok, szeretem a jó népzenéket, szeretek táncolni, szeretném, ha élő maradna ez a paraszti-népi kultúra. Ennek az a feltétele, hogy ehhez is kellő lazasággal, humorral, barátsággal, kritikussággal és szeretettel álljunk. A Táncházmozgalom nem egy ostromlott vár, hanem egy közösség és egy buli!
Regény: regényajánlók.
Rejtvény: feladványok, műveltségi (sokszor történelmi) vetélkedők, amelyekben számítok rátok.
Száműzöttek Serege: egy külön sorozat a 'Történelem' témakörén belül. Emigráns katonai alakulatokról szól, olyanokról, akik együtt egy nemzeti/nemzetiségi alakulatban, de nem a saját hazájuk hadseregében harcoltak. Nem mindenféle katonai alakulat kerül ide be. (Személyes szimpátiám a döntő. Hogy miért? Mert végső soron én írom a blogot.
Színház: amatőr színjátszó vagyok, valamikor profi színházi rendező akartam lenni (amatőr még ebből is lehetek), hát érdekel a színház. Valahogy színházi emberekkel mindig meg tudtuk érteni egymást ha mással nem is. Ezalatt a kategória alatt is főleg ajánlók, kritikák vannak.
Szubjektív: ezalatt olvashattok olyan képtelen dolgokról, mint mondjuk kalandjaim a Nagyhetmani Magyar Században vagy a Rákóczi-szabadcsapatban, szóval ilyen marhaságokról. Illetve a személyes dolgaimról is.
Történelem: végzettségemből adódóan a legnagyobb illetve leggyakoribb téma. Ismeretterjesztés és markáns vélemények. (A történelem tudomány, és mint minden tudománynak az a dolga, hogy modellezzen. Ahogy a fizika fizikai jelenségeket modellez, a történelem társadalmi, emberi jelenségeket. Néha egyéni döntési helyzeteket is. Ettől izgalmas, és ezért érdemes foglalkozni vele. Megvannak a maga módszerei, és megvan, mire lehet, és mire érdemes használni a modelleket, amiket felállít.)
Utazás: az egész blogírás útinaplóként indult nálam. Utazni, vándorolni, bolyongani, csavarogni, felfedezni, beszélgetni, tapasztalni, eltévedni, utat találni, menni, menni jó. Úton lenni mozgás, úton lenni maga az élet. Illetve az élet utazás. Ezért időről időre visszatérünk a blog útinapló jellegéhez.
Vélemény: ha az előző blog útinaplóként indult, ez meg vélemény-blogként. Ebbe a kategóriába kerülnek a markáns közéleti témák, kíméletlenül. Nem szűnünk meg egyenlőtlen, és sokszor reménytelennek látszó harcunkat vívni a zsarnokság ellen. A zsarknokság, az elnyomás minden formája ellen. Az ember ember általi megalázása ellen. Vagy fogalmazzunk inkább pozitívan: az ember méltóságáért. Az ember kellemes érzéséért, az emberek közötti együttműködő kapcsolatokért.
Vers: jó versek különböző emberektől. Külön jelzem, ha valami saját vers. Mondjuk a legjobb verseimet nem ide szoktam tenni. De azért alkalomadtán ide is kikerül néhány.
Zene: minden, ami zene. Itt is főleg ajánlókat találhattok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése