2016. január 26., kedd

Gondolatok az őstörténetről

Már megint kénytelen vagyok mindenféle mocskolódásokat hallgatni a történettudomány ellen, „az Akadémia” ellen, az én egész szakmám ellen. Már jónéhányszor kifejtettem, mi a bajom ezzel, de lehet, hogy jól tenném, ha újra belevágnék.
Az élet nagyon sok területén az a baj, hogy duális (vagy-vagy, fekete-fehér, igen-nem, jó-rossz) ellentétpárokat alkotunk, ott is, ahol nem kéne. Így van ez az őstörténeti elméletek területén is. Azt hiszitek az ún. „finnugor-elmélet” meg minden más kizárja egymást? Miért zárná ki?

Úgyhogy most történészként újra elmondanám a gondolataimat a magyar őstörténetről a tisztázás kedvéért.

1. Nincs olyan, hogy „akadémizmus” meg „finnugrizmus”. Ezek csak az ezeket szidalmazók fejében léteznek. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nem egy törvényhozó testület (legfeljebb a helyesírás területén), hanem vitafórum, a tudományos elméletek ütköztetésének terepe. Az „Akadémia” nem állít olyat, hogy a „magyar nép finnugor eredetű”. Legfeljebb az Akadémia tudósai közül sok, akinek ez a szakterülete azt állítja, hogy a magyar nyelvnek van egy finnugor rétege is. Ezt egy csomó tudományos ténnyel lehet igazolni. Ez nem zárja ki, hogy a nyelvünknek legyen török, mongol és iráni rétege is. A sok réteg egymásra rakódhatott, és ez hozhatta létre azt a csodálatos, képszerű és költői nyelvet, amit magyar nyelvnek nevezünk.

2. Egy népnek nincsenek „személyi adatai”. Mindig elfelejtik, hogy nem egy ember történetéről beszélünk, hanem sok ember történetéről beszélünk, egy nép, egy közösség történetéről beszélünk. Egyetlen emberről meg lehet mondani, hogy mikor és hol született, kik a szülei, stb. Egy közösségről, ami sok emberből áll, ilyen egyértelmű kijelentéseket nem tudunk tenni. Gondolj bele: ha tagja vagy egy közösségnek, mindig meg tudod mondani, az mikor keletkezett? Nem tudod. A tagokról, akikkel közösséget alkotsz pedig mielőtt a közösségbe kerülnél azt sem feltétlenül tudod, hogy a világon vannak. Ez nem zárja ki aztán jól tudjatok együtt dolgozni. És jó közösséggé pedig ez utóbbi, az együttműködés képessége tesz benneteket, nem az, hogy milyen régóta vagytok együtt. Az meg, ha sokfelől jöttök, erő is lehet, ha össze tudjátok adni a magatokkal hozott tudást.

3. Mit tudunk biztosan a magyarságról? Azt, hogy hét törzsből állt össze! (Más adat szerint: 7+3 kabar, azaz a Kazár Birodalomtól elszakadt „szökevény” törzsből.)

De hogy az a hét (tíz) külön-külön honnan jött, arról semmi biztosat nem tudunk, csak feltételezések vannak. Ellenben a magyar nyelvben találhatóak török, iráni és finnugor elemek is. Miért ne lehetne, hogy az a hét (+3) törzs, amiből összeállt a magyarság még más-más nyelven beszélt, aztán összeállt egy egésszé? (Nem akarom azzal fárasztani magam, hogy megint azt fejtegessem: nem a régisége határozza meg valaminek az értékét.)

4. A finnugor népek egy csodálatos kultúrát hoztak létre az évszázadok vagy tán évezredek alatt. Mégha nyelvrokonok lennénk is: mi szégyelnivaló van ezen? Az hogy nem lovon jártak? Ezt csak az élőhely jellegzetességei adták. Egyébként annyi néppel próbáltak már rokonítani minket, nem is volt mindegyik lovasnép. Vagy az a baj, hogy a finnugor népek nem alkottak államot, nem voltak hódító népek? Erre menne ki a dolog? A szuomenek (finnek) az utolsó két évszázadban megcsinálták a maguk példátlanul sikeres államát, demokráciával, szociális törődéssel, történelmi belső konfliktusaik kibékítésével, a népi kultúra ápolásával. (És ősi népi kultúrájuk akár még hasonlíthat is a miénkhez.) És még harci erényeiket is megmutatták a téli háború folyamán. Miért kellene őket gyűlölni?

5. Nem létezik tehát „finnugrizmus”, csak „antifinnugrizmus” azoknak a fejében, akik a „finnugrizmust” elképzelték maguknak, mint ellenséget. Ez az „antifinnugrizmus” azonban túl sok undorító dologgal kapcsolódik össze: az Akadémia-ellenességgel, amiből tudomány-ellenesség lesz. A tudomány-ellenességgel, amiből az öncélú tekintélyelvűség lesz. Az öncélú tekintélyelvűséggel, amiből a kemény tekintélyuralom áhítása lesz. Mindezekből a modern nemzettudat elvetése lesz (a Tudományos Akadémia minden modern nemzet intézménye, és a kör bezárult). Középkori minták a feltétlen behódolás, az elnyomás áhítása. És etnikai gyűlölködés. Etnikai gyűlölködés egyfelől a csodálatos kultúrájú, (szerintem) csodálatosan szép nyelvű szuomenekkel szemben, akinek egészséges, modern nemzettudata és modern nemzeti intézményrendszere nyelvtől függetlenül is minta lehetne számunkra, ha hajlandóak lennénk tőlük tanulni. És etnikai gyűlölködés mindenki más ellen is, a „tiszta vér” tévhite alapján.

Off-topic:
(6. Igen, tisztában vagyok vele, hogy vannak történelmünknek olyan dolgai, amiket ma szándékosan elhallgatnak. Én éppen egy ilyen területtel foglalkozom. A népi kollégiumi mozgalommal, ami hungarikum volt, egy csodálatos pedagógiai és társadalmi intézményrendszer. Most ezt a magyarok által alkotott kincset politikai okokból akarják nyomtalanul kitörölni a fejünkből, hogy többek között éppen az „antifinnugrista” és „antiakadémista” gyűlölködés eszközét felhasználva egy tekintélyelvű tudományellenességet verjenek belétek, hogy elfelejtsétek azt, hogy voltak Magyarországon a demokráciának, a társadalmi életnek ilyen eredeti iskolái is.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése