„Végigéltem és -harcoltam a folyamatot, az élő forradalmat, s abban a körülmények olyan helyzetek elé állítottak, amelyeket meg kellett oldanom. Ha nem lettem volna munkás és marxista és magyar, régen meghunyászkodtam volna. De nem tudok hallgatni, nem tudok hazudni, még magamnak sem. Sajnos nem volt időm, mert mindig a munkám volt az első, ahhoz, hogy megtanuljak formásan kifejezni gondolatokat. Bukdácsolnak a szavaim, de puritánságukban is a munkásosztály igazságát, erejét, világot átformáló munkáját tükrözik. Egyszerű ember egyszerű vágyait, jogát a munkához, szabadsághoz, emberséghez vannak hivatva tükrözni. Ezt a célt talán elérik, ha többet nem is.”
(Angyal István saját kezű vallomása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése