„Győzelemre vagyunk ítélve, mert mi jövünk alulról. (...) Ez az ellenkultúra!"
(Puzsér Róbert)
(Hogy mi az ellenkultúra? Hallgassátok meg ezt a kis elemzést az 56. perctől. Persze a többit is érdemes, de konkrétan ez a rész foglalkozik az ellenkultúra kérdésével.)
http://www.youtube.com/watch?v=kkXmZiDeVr4
Lehet, hogy ez a blog pontosan az ellenkultúrát akarja szolgálni, csak én eddig erről nem tudtam? (Amit fontosnak éreztem abban, amit Puzsér mondott a témáról: az ellenkultúra egyik lényege a felelősségérzet az egész közösségért, vagyis a bele nem nyugvás a közösség atomizáltságába.) Ez valószínű. Izgalmasabb (értelmezési) kérdés: lehet, hogy vitáim jó része másokkal abból származik, hogy én ellenkultúrát akarok csinálni, míg mások szubkultúrát? (Amikor éppen én is szubkultúrát akarok csinálni akkor az együttműködés zavartalan, egyébként rögtön jönnek a félreértések és sértődések.) Hm...
Az elképzelés szép, forradalmi, de kételkedem abban, hogy megvalósítható a való életben vagy létezik-e. Többek között azért, mert az egész ellenkultúra szóösszetétel is egy olyan dolog, ami nem nagyon jelent semmit,ha nem bonyolult. Hiszen ha jobban belegondolunk, akkor az ellen szó mindig egy adott rendszer, eszme vagy bármit hivatott: cserélni?, leváltani?megakadályozni?, és ez itt rendben is van. De hogyan kivitelezhető maga a kultúra megtartása, hiszen a kultúra erős is kialakuló, tehát időigényes jelenség, ha közben ellenzünk valamit? A helyzet az, hogy egy idő után, ha az ellenkultúra eléri célját, azaz kultúra lesz, hiszen célja kell hogy legyen, ki ellen lesz? Vagy ez csak egy ilyen nem permanens jelenség, amit minden korok "lázadóira" lehet aggatni mint a "menő" rebelliseket? Nem tudom pontosan, hogy ez a szó mit is takar valójában vagy ki az értelmi szerzője és ő tudjae mit alkotott alatta, de kultúrát ellenzésre nem lehet építeni, ha igen, akkor ebben benne vannak ősidők óta azok az emberek, akik egykoron, bármi is volt rendszerükben nem értettek vele egyet és ezt nyíltan, minden szabadsággal és meggyőződéssel vállalták. Csak hát igen, kevés ilyen bátor és merész ember volt, ők pedig nem alkotnak kultúrát, hiszen az egy társadalmi, nem perszonális jelenség... Koncepciód arról, hogy fontos a szabad vélemény kinyilvánítása valóban helytálló és becsülendő lenne, ha jelen körülmények között Magyarországon(erre a specifikus esetre nézve) több embernek felnyílna a szeme, de ebből nem lehet kultúra. Másrészről pedig, meghallgatva "kedves" Puzsér urat a témáról, (aki tudvalevőleg is egy nem kicsit szenzációhajhász és feltünési viszketekségben szenvedő egyén, ki is hallatszik tisztán) pedig úgy tűnik, másra helyezi a hangsúlyt a beszélgetésben, de ez ettől még nem szabadna hogy ellenkultúrának legyen nevezve!
VálaszTörlésHa igen, akkor pedig ez is egyfajta szubkultúra, tehát bővül a kör...