Alkalmazott történelem?

Egy kedves ismerősömmel beszélgettem, aki kulturális antropológus. Mondtam neki, hogy érdekelne a kulturális antropológia, mert szerintem a történettudománynak is nagy szüksége lenne arra, hogy ilyen szempontokat, amikkel az antropológia dolgozik bevigyen a maga szempontjai közé. Azaz, hogy emberközelibbé váljon. Vagy gyakorlatiasabbá. (De fogalmam sincs még, hogy ezt konkrétan hogyan lehetne megvalósítani.)
Ő erre megkérdezte:
-Van olyan, hogy alkalmazott történelem?
A kérdés meghökkentett, és zavarba hozott. Valóban azon agyalok már régóta, hogy hogyan lehetnék társadalmilag hasznos történész, olyan, aki nem csak afféle elvont tudós. Sokat vitatkoztam is ilyesmikről mindenféle kollégákkal. De ilyen kereken még nem fogalmazódott meg bennem a kérdés. Hirtelen ötlettel azt válaszoltam:
-Lesz. Csinálunk.
De mint mondtam, egyelőre fogalmam sem volt, hogy hogyan.
Később megkérdeztem egyik történészi és újságírói mesteremet, Bagoly Tihamér Tivadart a dologról. Ő azt mondta:
-A szociológia az alkalmazott történelem.
Később, mikor Białystokban meglátogattam Śnieżannát (aki szintén kulturális antropológiát tanult) újra eszembe jutott ez a kérdés. Együtt ültünk Śnieżanna gimnáziumi barátaival az Alchemia nevű kocsmában. (Bizony, Białystokban is van egy Alchemia, nemcsak Krakówban.) Ott volt Iza is, aki szociológiát tanult. Őt is megkérdeztem.
Ő azt mondta:
-Szerintem a szociológia inkább az alkalmazott filozófia.
Szóval a kérdésre még nem kaptam biztos választ. Továbbra is próbálok a dolog végére járni. Eddig az az érzésem, hogy ezek erősen rokon tudományok, és nehéz közöttük a határokat megvonni. Illetve az, hogy a történészeknek, kulturális antropológusoknak és szociológusoknak szorosan együtt kellene működniük, és minél többet tanulniuk egymástól.