2020. július 14., kedd

Vlog-ajánló

Szokás mostanában a YouTube semmirekellő influencereit szidni azért, hogy milyen értelmetlen tartalmakat gyártanak a nézettségért, de azt nem lehet tagadni, hogy a YouTube-ban egy hatalmas ismeretterjesztő és publicisztikai potenciál van.

Szeretnék bemutatni néhány YouTube-csatornát, amelyeket az utóbbi hónapokban fedeztem fel magamnak. (Félreértés ne essék: nem azzal töltöttem a teljes időmet, hogy ilyeneket bámultam. Elég sokat dolgoztam a járvány ideje alatt is, és nem is mindig otthonról. De mivel az estéim alatt nemigen tudtam elmenni otthonról én sem, volt időm ilyeneket keresgélni.)
Akiket itt bemutatok, azokról úgy gondolom minőségi tartalmat gyártanak, de legalábbis megmutatják, milyen intellektuális kalandokra is alkalmas a Youtube.
(Tulajdonképpen miért beszélek úgy erről, mintha ezt még bizonygatni kellene bárkinek? Talán túl sok időt töltök olyanok között, akik számára az idő megállt valahol a XX. század végén, vagy még korábban?)

Az itt bemutatott csatornák közül a legtöbb angol nyelvű, mert ha nincs alkalmad az általad megtanult idegen nyelvet beszédben használni, akkor az is sokat segít a szintentartásban, ha folyamatosan hallasz ilyen szövegeket.
Megpróbálom a bemutatásnál azt a módszert követni, hogy a „politikamentes” csatorna felől haladok a „politikusabb” irányba, noha nem hiszek abban, hogy „politika” és „nem-politika” mindig szigorúan különválasztható lenne, sem abban hogy ettől olyan nagyon be kellene rezelni.

Felhívom a figyelmet, hogy majdnem minden csatornát lehet támogatni is a Patreonon keresztül. Jelen ajánlónak az is az egyik célja, hogy biztassak mindenkit, hogy ha nehéz helyzetében is megteheti, támogassa ezen csatornák valamelyikét. Megérdemlik.

Hagyományok Háza

Igen, ez rögtön némileg kakukktojás, mert nem arról van szó, hogy most fedeztem fel a Hagyományok Házát, de hát ha követitek a blogot ezt nyilván sejtettétek is. Régóta rendszeres látogatója és lelkes követője vagyok a Hagyományok Házának, sőt egy időben reménykedtem abban is, hogy egyszer talán ottani állandó dolgozóként is résztvehetek a tevékenységében. (Ki tudja, talán majd egyszer…) Szóval jól ismertem őket előtte is, viszont amire most felfigyeltem, hogy a YouTube-csatornájuk milyen gyorsan reagált a kialakult nehéz helyzetre, és mennyire jól tudott alkalmazkodni hozzá, olyan tartalmak előállításával, amelyek formájukban újszerűek voltak, új ötleteket hoztak be, de folyamatosan fenntartják a figyelmet és az érdeklődést népi kultúra és a Hagyományok Háza tevékenysége iránt. Ez az egész példaértékű.
Rendszeres műsoraik közül csak egyet szeretnék kiemelni, a Folk-kvízt (teljes nevén: Fejben-lábban Folk-kvíz, ami kicsit furán hangzik, de ez nem zavaró).
Idén valószínűleg elmarad a Felszállott a Páva –verseny, hiszen már a területi selejtezőket sem lehetett megrendezni, így pedig nehéz lenne elődöntőt és döntőt tartani decemberben, a szokásos időpontban. A Hagyományok Háza alighanem a Páva helyett találta ki ezt a vetélkedőt, amelyben táncos párok mérik össze a tudásukat, egy-egy táncegyüttes képviseletében. Igaz, erre a versenyre sem lehetett jelentkezni, hanem meghívásos alapon ment, de ez sem baj, de ez sem feltétlenül baj, elvégre kísérleti projektről van szó. Az eddigi siker alapján azonban lehet, hogy ebből a vetélkedőből is hagyomány lesz. Erre már csak azért is van esély, mert ez a vetélkedő is interaktív. A műsorvezetők a Magyar Állami Népi Együttes (a továbbiakban: MÁNE) tagjai,

(Németh Eszter és Farkas Máté, a műsorvezetők)
a versenyzők viszont amatőr táncosok, mármint legalábbis amatőr táncegyüttesek képviseletében érkeznek.

A verseny első részében a csapatok egy műveltségi kvízben mérik össze a tudásukat, amelyhez leginkább néprajzi ismeretekre van szükség

(illetve bizonyos mértékig arra is, hogy az ember kövesse a Hagyományok Háza YouTube-csatornáját). Olyan feladatok vannak, mint népdalkiegészítés,

viseletfelismerés,

folk-activity

(ez utóbbi több amatőr táncegyüttesben is divat volt már korábban is). A műsor második részében azonban a táncos pár előad egy saját produkciót. Ezt azonban nem a zsűri pontozza, hanem a közönség szavazhat rá, hogy ki volt a legjobb.
Szórakoztató volt követni, és persze mivel sok régi jó ismerős szerepelt benne, lehetett szurkolni is. Meglátjuk, hova fejlődik még ez a műsor.

Zállatorvos

Igazából ezt a csatornát is korábban (tavaly, tehát már jóval a járvány előtt) ismertem meg. A járvány okozta kihívásokra a csatorna működtetője,

Zoli az állatorvos (ezért „Z állatorvos”) is reagált, ahogyan tudott, és ez nyilván sok új követőt hozott neki. Még jobbak a régebbi, gazdagon animált videói, de érthető, hogy most, amikor gyorsan kellett új tartalmakat legyártania, nem volt ideje ilyeneket készíteni, így az utóbbi hónapokban kevesebb lett a rajz, és több a szöveg. De ezek a videók ugyanolyan informatívak, mint a régiek, és Zoli humora is ugyanolyan szórakoztató.

Legtöbb videója persze az állatok betegségeiről szól, illetve olyan élősködőkről, mint a bolha vagy a kullancs,

kifejezetten ötletes animációkkal. Ha gyerekként szeretted a Volt egyszer az élet-sorozatot, biztosan ez is kifejezetten be fog jönni.
Ajánlott/kedvenc videó:
https://www.youtube.com/watch?v=8EtMmQI9j6s&t

Cynical Historian

Működtetője

Joe Hall-Patton, becenevén „Cypher”, amerikai történész Las Vegasból, jelenleg a New Mexicói Egyetemen dolgozik. Korábban katona volt, megjárta az afganisztáni háborút is. Történészként a kutatási területe a Vadnyugat, a fegyveres konfliktusok és az erőszak története. A csatornája azonban nem csak a szűkebb szakterületéről szól, hanem jóval tágabban a történész-szakmáról is, annak izgalmairól, feladatairól és a széles látókörről, amihez ezzel hozzájuthatunk. Nekem személy szerint nagyon tetszik Cypher széleskörű érdeklődése és hozzáállása a szakmához.

Benne abszolút látom azt, hogy a múlt kutatása nála nem belső emigráció a könyvtárba, menekülés a mai valóságtól, hanem a jelenig ívelő folyamatok modellezése, társadalmi jelenségek fejlődéstörténete, emberi dinamikák változásának leírása. Csupa olyan dolog, ami a jelenbe mutat.

Mivel manapság már mindenki filmkritikus is, ő is foglalkozik filmekkel méghozzá történelmi filmekkel. Ennek a sorozatának a címe: Igaz történet alapján (Based On A True Story). Az általa kiválasztott filmeket mindig megvizsgálja abból a szempontból is, hogy mennyire hűek az eredeti eseményhez, amit feldolgoznak, de egyáltalán nem esik abba a hibába, hogy a történeti hűséget feltétlenül jónak, a fikciót pedig rossznak tartsa. (Ez egy gyakori tévhit, sokan hiszik azt rólunk, a történészekről, hogy így nézünk filmeket. Persze lehet, hogy vannak ilyenek is, de én egy ilyet sem ismerek.) Cypher tisztában van vele, hogy a filmeknek megvannak a maguk dramaturgiai szabályai és megfogalmazott céljai is.
Ajánlott videók:
Az amerikai polgárháborúval kapcsolatos tévhitekről (érdemes jelen helyzetben megnézni, mert az az érzéketlen flegmaság, ahogyan egyesek a jelenlegi amerikai eseményekhez hozzáállnak részben ezeknek a tévhiteknek az átvételén alapulnak):
https://www.youtube.com/watch?v=5EOhXF5lNgQ
Ez pedig egyszerre a Vadnyugat legendájáról és ehhez kapcsolódóan a westernről, mint műfajról:
https://www.youtube.com/watch?v=x6zD1sjnClM

Atun-Shei Films

Ez a blog is elsősorban történelmi témájú. Működtetője

Andrew Rakich, egy amerikai filmrendező, operatőr és katonai hagyományőrző ('reenactor'). Azt állítja magáról, hogy filmezés a tanult szakmája, a történelem tudományát pedig autodidakta módon közelítette meg. Ezt én jódarabig nem akartam elhinni neki, mert láttam, hogy olyan szakszerű tárgyilagossággal, olyan társadalomtudósi alapossággal közelíti meg a témáit, hogy azt sok történészhallgatóm számára példaként tudnám állítani. Most már inkább örülök neki, hogy azt látom, hogy egy ilyen hozzáállás egy kutatáshoz ténylegesen lehetséges papír nélkül, autodidakta tanulmányok után is. Ha ez így van, az nem azt jelenti, hogy ránk történészekre nincsen szükség, hanem azt, hogy nem veszett el teljesen a világ. (És pont azért hasznos, hogy vannak történészek, mert nem csak a saját szűk szakmájuk hajlandó tanulni tőlük. Ez remek jel.) Bár azt elmesélte, hogy egy darabig a katonai hagyományőrzést is félig-meddig hivatásszerűen űzte: a Gettysburgi Történeti Emlékparkban dolgozott, ahol a karbantartói és muzeológusi feladatok mellett a munkája része volt a csatarekonstrukciókban való részvétel és a látogatók kalauzolása is, valamelyik hadsereg egyenruhájában, egy korabeli katona nevében.
Ennek a csatornának is központi (de nem kizárólagos) témája az amerikai polgárháború és a Konföderált Államokkal kapcsolatos tévhitek. Néha talán úgy tűnhet, Andy kissé túl mániákusan esik neki az ilyen tévhitek lerombolásának, mármint mindenhol kényszeresen ezeket keresi. Aztán azért többnyire kiderül, hogy ezzel kapcsolatban is van benne önreflexió. A dolog azért is érdekes, mert Andy Massachusettsből, tehát az USA egyik északkeleti államából jött, de jelenleg New Orleansban, tehát a Déli Konföderáció egyik egykori városában él, és kiemelten kutatja annak történetét is.
Az amerikai polgárháborúról, az azzal kapcsolatban ma is élő tévhitekről készített egy külön sorozatot is, amelyben látszólag egy északi (unionista) és egy déli (konföderációs) katona vitázik egymással.

Valójában ez egy történészi, illetve emlékezetpolitikai vita. Tehát az egyenruhák ellenére itt nem az egykori háborúban résztvevő katonák nézőpontjait mutatja be, hanem a polgárháború mai emlékezetét, mondhatni történeti narratívák összecsapását. Az északi (sötétkék zubbonyos) katona

maga Andy (az ő saját megállapításait foglalja össze), míg a déli (szürke egyenruhás) figura viszont a Konföderáció-párti kommenteket mondja el, amelyek az Atun Shei csatorna korábbi videói alá érkeztek. Tehát, ha úgy tetszik ez is egy interaktív párbeszéd. (Bár úgy interaktív, hogy közben manipulálja az ember véleményét, de akkor is egy jó ötlet.)

(Egy ilyen komment-értékelő rasszistométert néha én is szívesen beszerelnék...)
De azért Cypherhez hasonlóan Andy Rakich sem ragad le egyetlen témánál: érdeklődése széles, esze éles és elemző, sokféle témához mer hozzászólni, és véleményt alkotni.
Andy persze nem csak történész, hanem színész is. Ezt hasznosítja a különböző videóiban. Rendszeresen belebújik egy-egy múltbéli karakter bőrébe. Mármint ezek a karakterek nem valóban létezett történelmi személyiségek, hanem egy-egy történelmi típus megtestesítői. Ilyen karakter a nácik szolgálatába állt német régész (aki előbb kényszerből, állása megtartása érdekében beszél úgy, mint egy náci, de fokozatosan belelovallja magát az ideológiába) vagy

a boszorkányvadász puritán prédikátor. Andynek egyébként a nyelvérzéke is remek: egy-egy videóban nemcsak egy-egy külföldi figura akcentusát utánozza, hanem meg is szólal, németül, oroszul, de ha kell izlandiul is.

Nekem, akinek nem anyanyelvem az angol, kifejezetten izgalmas kihívás azt hallgatni, amikor XVII. századi angol kiejtéssel beszél (amilyennel Will Shakespeare is beszélhetett). Egyébként annak, aki rendszeresen használja az angol nyelvet nem nehéz ezt megérteni, ugyanakkor kifejezetten jó fejlesztő agytorna lehet hallgatni.
Ajánlott videó: mutatok kettőt, amelyek remekül kiegészítik egymást.
Itt arról beszél, hogyan lehet egy történelmi tévhitnek propagandát állítani egy filmmel:
https://www.youtube.com/watch?v=S3E2FdedPwU
Itt pedig az előző folytatásaként arról, hogyan lehet ugyanazt a témát jól feldolgozni, egy kisembert állítva a középpontba, és megfelelő empátiával állva a témához:
https://www.youtube.com/watch?v=AndsdQO0Wmk
(De már amiatt a meghökkentő történet miatt is érdekes, amit a regény szerzőjéről elmond a végén.)


Philosophy Tube

Működtetője Oliver Thorn angol filozófus és színész. Ha azt hiszed, hogy a „filozófia” itt is elvont témákról való végtelenül absztrakt, süket szövegelést jelent, tévedhetsz. Olly olyan témákat is körbejár, amik nagyon is sokakat érdekelhetnek mai világunkban: a klímaváltozást, a lakhatási válságot, a depressziót, a környezetvédelmet, a rasszizmust, stb. (Ha nem mondtam volna az elején: Vigyázat innentől kezdünk olyan területre tévedni, amit sokan „aktuálpolitika” névvel illetnek!)
Olly is szeret különféle szerepekbe bújni és extrémebbnél extrémebb viseletekben adni elő a mondandóját. De amíg Andy Rakichnél minden jelmeznek és szerepnek meghatározott funkciója van, addig Ollynál egy csomó minden csak öncélú exhibicionizmus, extravagancia.

De nincs ezzel különösebb baj. Az, hogy az ilyen elemek nála néha a tartalomtól függetlenül léteznek, nem jelenti azt, hogy a tartalom rovására mennének.
A választott témákat mind nagyon sok nézőpontból megmutatja, nem csak azokból, amikre elsőre gondolnál. Azért az látszik, hogy neki magának is van egy markáns kritikai (elsősorban társadalomkritikai és erősen kapitalizmuskritikus) világnézete, azaz nem az a fajta filozófus ő, aki valami sokat emlegetett „elefántcsonttoronyból” vagy a távoli bölcs remete szempontjából néz le a világra. Nagyon is tisztában van vele, hogy ő maga is a társadalom része és erre reflektál is.
Nem tudom, ki tudok-e emelni tőle egy videót. Sok témáról szól, szóval érdemes az egyéni érdeklődésnek megfelelően keresgélni a tartalmai között.
Nekem, ami talán a leginkább gondolatébresztő volt, ami a leginkább új szempontokat hozott a gondolkodásomba, az ez a videó volt, amely a mágia kultúrtörténetéről, és annak lehetségres mai folytatásáról szól, úgy, hogy szerencsére végre nem egy „misztikum vs. tudomány” sémára építi fel az egészet, és ennek én is nagyon örülök. (Szerencsére nem csak én...)
https://www.youtube.com/watch?v=tmk47kh7fiE
Köszi Olly!
Ezt pedig a benne lévő kifejezetten érdekes ötlet miatt teszem ide:

(A szupergonosz Lakhatási Válság és a szuperhős Lakáspiac küzdelméről,... akik talán nem is engesztelhetetlen ellenfelek?)
https://www.youtube.com/watch?v=qihG6AGjkRk

Thought Slime

Kanadai vlogger (valódi nevét nem tudni), kifejezetten anarchistának vallja magát. De elsőre nem olyan, mint amilyennek egy anarchistát elképzelsz. (Most feltételezem rólad, ó olvasó, hogy azon már túl vagy, hogy azt hidd, hogy az anarchia az, amikor mindenki azt csinál, ami éppen eszébe jut, szóval káosz. Feltételezem, hogy tudod, hogy az anarchista elsősorban az állami tekintély ellen lázad, és helyi önkormányzó közösségek kialakítására törekszik. De még ha eddig eljutottál, akkor is valószínű, hogy az anarchistáról egy nagyon harcias figura jut eszedbe, aki nagyon tudatosan tör a célja felé.) Iszap külsőre egy nagyon barátságos kockának tűnik. Videóiból kiderül, hogy egyrészt tényleg nagyon tudatos, tudja miről beszél, amikor anarchizmusról beszél. Másrészt az is kiderül róla, hogy tényleg van benne egyfajta bátor harciasság. Csak ez nem fizikai, hanem intellektuális harciasság. Azaz: vitakészség. A dolgok következetes végiggondolásának hajlandósága. Az igazság kimondásának hajlandósága, akkor is ha kellemetlen. Thought Slime társadalomkritikája alapos és találó. De mindent elő tud adni kifejezetten kedélyesen. Nem azzal a fenyegető álságos kedélyességgel, hanem azzal az őszinte, joviális, barátságos vidámsággal; erre gondolok, amikor kedélyességet mondok. Kifejezetten hangsúlyt helyez arra, hogy reklámozzon másokat is, akik igyekeznek kissé jobb hellyé tenni a Világot manapság, ezekben a szerencsétlen időkben.

Hogy melyik videóját ajánlanám elsőre megtekintésre, az attól függ, mennyire már vagy benne a kapitalizmus káros hatásainak kíméletlenül kritikus szanaszételemzésében.
Talán elsőre ezt a videót mondanám, mert ez egy olyan ügyre hívta fel a figyelmemet, amiről eddig nem tudtam.
https://www.youtube.com/watch?v=rr9_t2pymcI
Mivel hozzánk ide Magyarországra Kanadáról is jellemzően egy olyan kép jut el, amit az Amerikai Egyesült Államokból mutatnak. Az a kép pedig kifejezetten pozitív; az amerikaiak nyíltan vagy titokban mintha eléggé irigykednének a kanadaiakra, azért, ahogyan a problámáikat kezelik. Ez a videó a vetszuvetenek példáján azért megmutatta, hogy Kanadában sem fenékig tejfel az élet, és ennek oka is többnyire a mindent elnyelő kapitalista rendszer. (Ha belegondolok, nekem, aki Hosszú Toll voltam, mindezt már észre kellett volna vennem, illetve nem kellett volna elfelejtenem.)
De ha valami olyant akarsz látni/olyanról akarsz hallani, ami téged (mint a dolgozót, a rendszer részét) valamivel közelebbről is érint, mint egy távoli nép gyarmati sérelme mutatok még három videót erről a csatornáról:
Arról, hogy hogyan csinálja ki a profitéhes munkahely a dolgozót:
https://www.youtube.com/watch?v=Hl_Ew0c4T9g
Arról, hogy mennyire álságos néha a „légy pozitív, és sikeres leszel” –duma:
https://www.youtube.com/watch?v=SeAB4RAITPY
És, hogy ne zárjuk mégse negatívan, itt egy biztató üzenet arról, hogyan lehet elkezdeni cselekedni valami jó célért:
https://www.youtube.com/watch?v=a2nuF9IXnkg

Egyelőre ezzel fejezem be. Szép napot mindenkinek!
Lassan eljön az idő, hogy ismét összeálljunk személyesen is, és ismét együtt induljunk neki kalandos utunknak, felfedezni, megismerni és segíteni…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése