„Ha azok az emberek, akik már elkötelezték magukat az értékváltás mellett, kis közösségeket alapítanak, amelyekben kiteljesedhetnek, miközben alkotó munkát végeznek, vagy éppen beszélgetnek és történeteket mesélnek egymásnak, talán azt teszik, amire a ’68-as mozgalmak résztvevői is vágytak: a társadalom átalakításához járulnak hozzá lassabban, csendesebben, de éppen ezért tartósabban. Hogy ez is illúzió? Meglehet, de egy jobb világ e halvány reménye azért hadd maradjon meg nekünk, akik magunkénak valljuk a ’68-as értékeket (bármelyik generációhoz is tartozunk), és éppen ezért soha nem tsszük fel a kérdést, hogy mi értelme van egy beszélgetésnek.”
(Barcsi Tamás: A Nagy Megtagadástól a Nagy Beolvadásig)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése