2015. május 25., hétfő

Az igényesség Akadémiája

Többször esett már szó ezen a blogon a Népi Kollégiumok Országos Szövetségéről (NéKOSz-ról), az autonóm nevelési modellről, amit kialakított és a politikai állásfoglalásukról is, mely szerint:

„A népi kollégista politizál. Hazugnak, bűnösnek tartja azt a jelszót, hogy az ifjúság ne politizáljon. Hazugnak, mert azok szokták ezt hangsúlyozni, akiknek politikai szándékaik vannak az ifjúsággal. Bűnösnek, mert az ifjúság politikai félrevezetésének jelszava ez. (…)
[A népi kollégista] megfigyeléseket gyűjt a társadalomban, megfigyeléseit rendszerbe foglalja, nevelőivel és társaival megvitatja, és igyekszik helyes következtetéseket levonni belőlük. (…)
Megismeri a politikai rendszereket, pontosan tájékozódik a pártok, azok ideológiája és programja felől. Politikai meggyőződését azonban nem kész formulákból meríti, hanem a társadalmi valóság tárgyilagos megismerése után, saját erőfeszítéseinek útján jut el politikai meggyőződéséhez, melyet aztán szilárdan, öntudatosan vall. (…)
Tiszteletben tart minden becsületes politikai állásfoglalást, s a színvonalas vita eszközét veszi igénybe, ha az nem egyezik az övével. Más egyénisége súlyos megsértésének, és saját meggyőződése lealacsonyításának tartaná, ha azt másokra úgy akarná rákényszeríteni, hogy előbb a meggyőzés eszközét sikerrel nem alkalmazta.”

(A népi kollégiumok szervezeti és rendtartási szabályzata, 1947)
Mostanában más miatt is gyakran eszembe jut a NéKOSz. Egy tervük miatt, amely 1947-ben pattant ki a NéKOSz-főtitkár (egyben az alapító Györffy István Kollégium ifjú igazgatója),

Kardos László fejéből. Ez pedig nem más mint egy politikai főiskola. Olyan suli, ahol politikusokat képeztek volna olyan emberekből akik már elvégezték az egyetemet. Ahogy Kardos Laci fogalmazott: „fejlettebb kombinációra alkalmas politikai szervezőket, önálló politikai vezetőket, szakpolitikai specialistákat, kül- és belpolitikában önállóan dolgozni tudó politikusokat, jó képességű publicistákat” szeretett volna képezni. A felvétel feltétele egy nagyon szigorú felvételi vizsga lett volna híres tudósok előtt. Az intézmény neve pedig Vasvári Pál Akadémia lett volna. (Már volt szó arról is, miért szerették a népi kollégisták annyira Vasvári Pált.)
http://kiviszitovabb.blogspot.hu/2014/10/idezojel-vasvari.html
http://kiviszitovabb.blogspot.hu/2014_08_01_archive.html
http://kiviszitovabb.blogspot.hu/2014/08/udvozlet-megint.html

Az Akadémia (VPA) a tervek szerint 3 éves képzést + 1 év külföldi tanulmányutat biztosított volna. (Mivel ekkor még hivatalosan nem kezdődött el a hidegháború, és nem zárták le a határokat, ezért a Világ bármely országába lehetett volna utazni a tervek szerint. Nagy-Britanniába vagy az USA-ba is.) Az első év alapozó képzése után háromfelé lehetett volna specializálódni: kulturális, gazdasági vagy közigazgatási vonalra. A nyári szünetben a hallgatók elmehettek volna dolgozni valamelyik párthoz nyári gyakorlatra.

Idézzük most Kardos Lacit a tervekhez fűzött kommentárjait:

„Az Akadémia nem pártiskola, nem egy párt iskolája, hanem a haladó magyar politika főiskolája. A haladó magyar demokratikus pártok olyan mértékben vesznek részt benne nevelő és oktató garnitúrájukkal, úgyszintén tagságukkal, amilyen mértékben és potenciával képviselik a haladó magyar politika érdekeit. (…)
A politikusképzés, amilyen mértékben képzettség, érzék intelligencia, tanulás, öntudat kifejlesztésének kérdése, olyan vagy még amolyanabb mértékben jellem, mégpedig az öntudathoz mért jellem kifejlesztésének kérdése is. (…)
A jó politikust nem az iskola adja, illetőleg nemcsak az iskola adja a társadalomnak, az bizonyos! De vannak politikai feladatok, amelyeket csak tanult politikai képzettséggel lehet megoldani, az is tény! (…)
Mi a garanciája annak, hogy az Akadémia nem lesz a politikai karrierizmusnak diplomával (…) márkázott iskolája, ahol intellektuális stréberség, individuális politikai becsvágy érvényesül?
Az Akadémia önkormányzata, demokratikus módszerei, a jól alkalmazott gyakorlati munka, a politikai progresszió társadalmi kontrollja. (…)
[De] Nem zavarja-e meg (…) a demokratikus szakértelmiség megteremtéséért indított politikai mozgalmunkat, és nem tereli-e helytelen irányba a diákifjúság ambícióit?
Nem! Levezeti a politikai ambíciókat és ugyanakkor szelektálja is azokat. (…)
A tervet lehet és kell csiszolni, változtatni, és ha a haladó magyar politika vezetői jónak látják, meg kell valósítani. (…) Ha nem lehet valóra váltani, akkor félre kell tenni.”

(Valóság folyóirat 1947/7.)

Ez az Akadémia persze nem valósult meg. Az egész tervnek pedig sajnos csak az lett a következménye, hogy megijesztette a Magyar Kommunista Párt vezetőit, értésükre adta, hogy a NéKOSz önálló politikai szerepre tör. Ekkor fogalmazódhatott meg Rákosiékban az elhatározás, hogy ha megszerzik a teljes hatalmat, akkor mindenképpen az elsők között számolnak le a NéKOSz-szal. (Így is tettek 1949-ben.)
Lehet, hogy jobb is hogy így lett? Így legalább azok, akik jelöltek voltak a VPA tagságára, mint

Fekete Sándor, Pataki Ferenc, Győrffy Sándor, Szűcs Jenő legalább nem politikusok lettek, hanem szakmájuk kiváló emberei, megbecsült és szeretett tanárai (a fenti esetekben például: híres (újság)író, szociológus és történészek).


Saját vélemény
Hogy mit gondolok az ötletről én, (akiről tudjátok, hogy nagyon lelkesedem a NéKOSz-ért, és az utolsó mozgalomnak tartom, amely valami eredeti ötletet, mintát, példát adott a magyar oktatásnak a maga kollégiumi autonómiai modelljével)?

Szerintem ez az ötlet speciel hülyeség volt. Ne gondoljátok, hogy nem látom a korlátait…
- túl azon, hogy minden párt a maga ifjúsági szervezeteiben akarja kinevelni az új vezetőit, és nem valami független iskolában (akik pedig ilyenben nevelődtek, azokat úgyis minden párt kitúrta volna)
- a VPA csak egy újabb népi kollégium lett volna, amelynek tagjait nagyon erős csoportszolidaritás fűzte volna össze. Előbb-utóbb úgyis saját pártot szerveztek volna. Akkor pedig mi mentette volna meg őket az „elfideszesedéstől”?
- a NéKOSZ, amellyel a leghatékonyabb demokratikus aktivitásra nevelő szervezet volt és még lehetett volna is, minek akart a sok kollégium között egy ilyen elitista izét létrehozni?
- oké, hogy kezdetben Kardos Laci és hozzá hasonló lelkes harcostársai vezették volna az intézményt, de ki vagy mi jött volna utánuk? Szerintem éppenséggel semmi garancia nem lehetett arra, hogy ez az intézmény nem kerül a későbbiekben, bunkó, igénytelen, korrupt, illetve pártérdekeket kiszolgáló vezetők kezébe…


DE!
Bár ezeket mind látom, és naivitásnak tartom az egészet. Valami mégis megfog az egész ötletben. Az a nagyfokú szellemi igényesség, amit követelményként támasztott a jövő politikusai felé.
És akkor most ideírom azt, ami miatt nekikezdtem az egész bejegyzésnek: vázolom a Vasvári Pál Akadémia tervezetben megfogalmazott tananyagát.

I. évfolyam:
Az alapvizsga tárgyai: magyar irodalom, magyar történelem, magyar földrajz, néprajz és szociográfia.
Kollokviumok (előadások és vizsgák) tárgyai: szomszéd népek története (!), politikai gazdaságtan, egyetemes történet, filozófia, szociológia, művészettörténet, sajtó (kommunikáció), retorika.
Szemináriumi tárgyak: történelem, gazdaságtan
+ Órák: választott nyelv, ének/ művészeti tárgy, torna
(Tervezett: heti 40 órában)

II. évfolyam:
Alapvizsga tárgyak: gazdaságtan, egyetemes történet, szociológia
Kollokviumi tárgyak: filozófia, jog és államtudomány, közigazgatás, pszichológia, biológia (!), zenetörténet
Szemináriumi tárgyak: történelem, gazdaságtan
(Tervezett: heti 30 órában)

III. évfolyam:
Alapvizsga tárgyak: filozófia, jog és államtudomány, közigazgatástan
Kollokviumi tárgyak: etika, technika (fizika, kémia, stb.), gazdaságpolitika, statisztika
Szemináriumi tárgyak: statisztika, gazdaságpolitika
Választott tárgyak: nyelv, ének, torna
(Tervezett: heti 27 órában)

Szakosodásnál a továbbiak:
- kulturális szakirány: világirodalom, pedagógia, kulturális közigazgatás
- gazdasági szakirány: (II. évfolyamon) magánjog, kereskedelmi jog, ipari jog, agrártudomány, társadalombiztosítás és (III. évfolyamon) energiagazdaság, üzemszervezés, gazdaságföldrajz, munkarendszerek, szövetkezetek, közlekedésszervezés
- közigazgatási szakirány: (II. évfolyamon) magyar közigazgatási jog, nemzetközi jog, pénzügy és (III. évfolyamon) közigazgatási jog, külügy (nemzetközi kapcsolatok) pénzügy

Azt hiszem, hogy sejtitek, hogy mi következik most: Egy költői/ retorikai kérdés.
A ma politikusai közül ki/ melyik érez igényt arra, hogy ezekben, vagy ezek közül legalább csak néhányban képezze valamennyire magát????

Legalább egy kicsit a fenébe is…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése