39. New York-i Önkéntes Gyalogezred más néven Garibaldi Guard
Az egység az amerikai polgárháborúban szolgált az Unió (azaz az északiak, azaz a kékkabátosok) oldalán. Neve alapján arra következtethetnénk, hogy ez az egység elsősorban olaszokból állt. (A kalapjuk is erősen az olasz hegyivadászokéra és Giuseppe Garibaldi vörösingeseinek kalapjára emlékeztet.) De sok nemzet képviselői gyűltek itt össze. Egészen pontosan: az ezred 11 századból állt; ebből a Wikipedia szerint csak 1 volt olasz, 1 svájci (de lehet, hogy ők is olasz svájciak voltak), 1 spanyol, 1 portugál, 1 francia, ugyanakkor 3 német és 3 magyar. Úgy tűnik, mintha az unionisták hadvezetése minden nem angol anyanyelvűt, akit hirtelen hadrafoghatott akkor, ebbe a kifejezetten nemzetközi alakulatba akart volna besűríteni. Jó kérdés, hogy akik ebben az alakulatban szolgáltak, vajon milyen régóta éltek Amerikában. Azt gyanítom, hogy akik már régebb óta, azok azért álltak-e az északiak oldalára, mert eredetileg is az USA északi területein laktak, akik viszont csak a polgárháború idején érkeztek, azoknál közrejátszhatott a rabszolgafelszabadítás iránti lelkesedés is. (A magyarok esetében, akik közül sokan voltak 1849-es veteránok vagy azok gyerekei, ez általában így volt. Az is igaz, hogy voltak magyarok a konföderációsok oldalán is, de jóval kevesebben, és szerintem ennek oka éppen az volt, amit a fentiekben kifejtettem.)
Az olaszok esetén lehettek egy csomóan olyanok is, akik még tényleg harcoltak Giuseppe Garibaldi hadseregében is. Maga Garibaldi nem jött el személyesen, bár Abraham Lincoln elnök tábornoki rangot kínált fel neki. Az öreg harcos azonban azt válaszolta, hogy csak akkor jön, ha az USA kormánya azonnal deklarálja a feketék egyenjogúsítását. (Úgy látszik, ő jónéhány lelkes hívéhez képest sokkal inkább átlátta, hogy a háború jóval szövevényesebb okok miatt zajlik, mint a rabszolgaság.) Lincoln ezt halogatta, így Garibaldi távol maradt. Egykori katonáit azonban nem tartotta vissza. (Elárulom egyébként, hogy Garibaldiról és az ő vörösingeseiről lesz még szó ebben a sorozatban. De mint már említettem, először a magyar katonai emigránsokon megyünk végig.) Nade vissza az amerikai 39. gyalogezredhez!
Az alakulat parancsnoka is egy magyar ember lett, bizonyos Utassy Frigyes.
Ő Magyarországon gabonakereskedő volt (egyébként izraelita vallású); a magyar szabadságharc idején a tábori postánál szolgált. Később Kossuth Lajossal tartott Bulgáriába és Törökországba, aztán később onnan ment át az USA-ba. Tisztként az alakulatban szolgált a parancsnok két öccse, Károly és Antal is.
(Utassy Károly és Utassy Frigyes)
A 39. ezred kiválóan helytállt a polgárháború frontjain, bár a végére szegény Utassyt az irigyei kitúrták az éléről. (Az ezred vagyonának „nem megfelelő kezelésével” vádolták meg, és bár a sikkasztást nem sikerült rábizonyítani, a polgárháború végén leváltották a vezetésről.) A háború után egy biztosító társaságnál dolgozott.
Talán a név (Garibaldi Guard) és az egyenruha hatása is, hogy ennek az alakulatnak manapság elsősorban Italiában van kultusza.
Magyarországon Németh Balázs, az elöltöltős puskák legnagyobb hazai ismerője („a füstölgő fegyverek bajnoka”) igyekszik leginkább megismertetni történetüket a közvéleménnyel.
(Magyarok egyébként az amerikai polgárháború más egységeiben és hadszínterein is szolgáltak, és mint már említettem, mindkét oldalon megtalálhatóak voltak. Történetüket részletesebben Vida István Kornél írta meg Világostól Appomatoxig címmel.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése