Vers a mai napra

 

Szelestey László:

Nemzet és nép

 

Nemzet és nép, széttörött szív

Haldokló veréssel!

Ősi fénytől elvakítva:

Kérlek, ah, ne késs el!

 

Nemzet és nép tetterőben,

Ah, de szétszakadva!

Mért van, oh, mért hát meleg

A kebelbe adva?

 

Ember s ember közt a kérdés:

Nemzet és nép vagytok!

Szíveteknek egy ütése,

Egy hon a ti naptok.

 

Mért e szívnek szétszakadni?

Mért e szörnyű átok?

Mért ne hintse egyenlően

Áldását reátok?

 

Nemzet és nép! Széttörött szív,

Mégis egy magában,

Mert egyforma honfiérzet

Lángol birtokában.

 

Mindenik csak a honért ég,

Egynek mostohája,

Mert a jog dicső világát

Nem terjeszti rája.

 

S mért nem? Hát nem ér-e annyit

Tán az ő szerelme?

Vagy nem olly szívből fakad fel

Tiszta gerjedelme?

 

Tán nem olly nemes forrása

A szem harmatának,

Melly titokban áradott meg

Sorsán a hazának?

 

Bölcsőből kelt mindenik fel,

Sír lesz a hazája…

S mért, oh mért hát egyikének

Mégis mostohája?

 

Mért e szívnek szétszakadni?

Mért e szörnyű átok?

Mért ne hintse egyenlően

Áldását reátok?

 

Nemzet és nép, széttörött szív

Haldokló veréssel!

Ősi fénytől elvakítva:

Kérlek, ah, ne késs el!

 

Hőn karoljátok fel egymást,

Legyen egy az érdek!

Szétszakadt népen az égnek

Átka olly tömérdek!

 

Legyen egy szó milliónak

Szíve óhajtása,

S milliók vágyhirdetője

Egy szív megnyílása!

 

S így, csak így lesz szent szabadság

A hazának éke,

 S így, csak így lesz nagy s hatalmas

Árpád nemzedéke.

 

Így lesz tartós s csüggedetlen

Tettre ébredése

És a nemzet vágya: egy szív

Óriás ütése.

 

Nemzet és nép! Sorsod titka

Így szól a jövőben:

Légy egy jogban, érzeményben,

Tettben és erőben!

 

Mai költőnk:

Szelestey László (1821-1875)

Uraiújfaluról jött, régi nemesi családból. Kőszegen, Sopronban, Szombathelyen és Győrben tanult. Mint sokan a Márciusi Ifjak közül, ő is jogász lett, és a Reformellenzék egyik vezetője Vas megyében. Petőfi Sándor hatására kezdett verseket írni. Kevésbé volt forradalmi költő, mint akiket itt bemutattunk, inkább az érzelemes, szentimentális, romantikus verselést kedvelte. A szabadságharc alatt nemzetőrként harcolt: Vidos József kormánybiztos, nemzetőrparancsnok mellett szolgált (aki mellett annak idején a jogi gyakorlatát is töltötte). Főként a horvát támadásoktól igyekeztek megvédeni a megyét. A vereségek (és Vidos József halála) után visszahúzódott a birtokaira, és a gazdálkodás mellett csak az irodalommal foglalkozott. Verseskötetei viszont sikereket arattak. Sokakkal együtt 1861-ben tért vissza a politikai életbe, ekkor Vas megyét képviselte az Országgyűlésen. Ennek eredménytelensége után bekapcsolódott egy hazafias összeesküvésbe, ami miatt 1864-ben börtönbe zárták. A kiegyezéskor szabadult ki. Még többször választották képviselővé, és a megyéje tanfelügyelője is volt.