Lévay József:

Égi szép szabadság

 

Égi szép szabadság! Népek szabadsága!

Megtiport meződnek mikor lesz virága?

Csak annyi virága, csak annyi levele,

Hogy a könnyet és vért betakarjuk vele?

 

Összegyülekeztünk szent oltárod mellett,

És áldoznunk mindjárt véres kézzel kellett;

De Isten vezette fegyverünknek élit,

S megtartott bennünket az erő s merész hit.

 

Láttunk győzedelmet harczaink fejében,

Nyögtünk rövid napra hosszú, kínos éjben,

Dúlt reményink romján kétségek gyötörtek,

S kelyhünkben csak mérge maradt a gyönyörnek.

 

És hogy téged mégis végképp nem feledtünk,

Ím, gyülöng a ború újólag felettünk!

Mennydörgése hangzik, bősz villáma lobban,

De mi benned bízunk nyíltan és titokban.

 

Te vagy vigasztalónk, biztató vezérünk,

Tied imádságunk s utolsó csepp vérünk,

Zászlóid árnyában a halál is élet,

S vértanúd porából új meg új hős éled.

 

Kizöldül kezedben béke olajága,

S megtiport meződnek lesz akkor virága,

Hogy aki áldozott érted könnyel, vérrel,

Fürtjét, sírját övezd örökös füzérrel!

  

Gömöri György:

Lángok csatája

 

Lángok kellenek, hogy az ember

ne csüggessze fáradt fejét,

lángok kellenek, hogy az ember

feledje forró szégyenét:

 

hitté váljon öles magánya,

s legyen szelíd, mint gyöngyvirág,

de hogyha zúg a harci lárma,

nőjön nagyobbra, mint a fák –

 

s ha égetnék nyers földi lángok,

legyen konokabb, mint a tűz;

feltámad akkor a halálból,

s kilép a tűzből, mint a Szűz.

Kőkuti Endre:

Most harangok kongnak, zengnek

Hős nemzetem, üdv és hála neked!

Micsoda harc volt, micsoda tusa!

A Golgotáját járta most e nép,

s önnön sorsának volt most Krisztusa!

Pergett a vér, mártírjaink vére,

s e szent talaj termékennyé ázott!

Itt nem teremhet többé szolgaság,

a szabadság újra kivirágzott!

Petőfi Sándor! Gyönyörű hazád

gyönyörű népe hegyeket ingat!

Légy büszke ránk ott túl az életen,

s öleld kebledre halottainkat!

Nincs Júdásunk, s ha volt is, menekül,

igaz eszme lett diadal nálunk.

Itt milliónyi tégla nőtt fallá,

s van sok millió Vasvári Pálunk!

Urat nem tűr és nem etet többé

e nép már! - De segíthet barátot!

Most harangok kongnak, zengnek,

hirdetvén: itt héroszok teremnek,

s hogy Dávid legyőzte Góliátot!