2012. január 5., csütörtök

Idézőjel (az alkotmány kalapja)

És íme a másik idézet is, amire nemrég utaltam.
Részlet Friedrich Schiller: Wilhelm Tell c. drámájából.
(Hermann Gessler (Piros Felső) császári helytartó rendelete Uri kantonban.)

KIKIÁLTÓ
Nézzétek ez asztalt e kalapot Uri népe!
Ez aszt E kalapot magas oszlopra tűzzük
Altdorf legmagasabb helyén, s ime
A helytartó úr legfelsőbb parancsa:
Ez asztalt E kalapot tisztelni kell, akár őt.
Födetlen fővel, térdet hajtva kell
Hódolnotok előtte. A király
Meglátja ebből, hogy ki engedelmes.
Elveszti életét és vagyonát,
Ki megszegi a legfelsőbb parancsot.

(...)
ELSŐ LEGÉNY
Milyen új képtelenséget eszelt ki
A helytartó?! Egy asztalt kalapot imádni?!
Hallottatok-e már valaha ilyesmit?
KŐFARAGÓ
Hogy térdet hajtsunk egy asztal kalap előtt?
Tréfát űz komoly, tisztes férfiakkal?
ELSŐ LEGÉNY
Ha még császári koronát! De ez csak
Osztrák aszt kalap - láttam, a trón fölött
Függött, ahol a hűbéreket osztják.

(Vas István fordítása)

(Azért ebben a jelenetben egy marha nagy lehetőség is van. Ha én színházi rendező lennék, biztosan így rendezném meg manapság:
Két katona behoz egy asztalt, és leteszik a szín közepére. A Kikiáltó elővesz egy füzetet, kinyitja középen, és felmutatja. A füzetbe jól láthatóan egy kalap van rajzolva. A Kikiáltó leteszi az asztalra, és mondani kezdi a szöveget: "Nézzétek e kalapot, Uri népe!..." stb.)

(Aki kíváncsi a teljes történetre, olvassa el. Oké, na, aki nagyon lusta, annak itt egy rövidített verzió is.:
http://www.bizbaz.hu/tell-vilmos-legendaja/)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése