Visszatértünk. És újra filmajánló következik. (João Tikhomiroff: Besouro) (Brazil film 2009-ből)
https://www.youtube.com/watch?v=fVJDQRmlCSM&list=PLPc7zvy85pSxn3_mqum_xkv9uzf7CF4dS&index=1
Sajnos sokaknak, ha a „brazil film” kifejezést hallják, akkor az 1990-es és 2000-es évtizedben a magyar tévén vetített borzalmas sorozatok, „szappanoperák” jutnak eszeébe. Pedig sejthető, hogy az országban, ahol a capoeirát kitalálták, ennél eredetibb és minőségibb dolgok is készülnek.
A capoeirát nem véletlenül emlegettem. Ez a film részben éppen ennek a harcművészeti táncnak a népszerűsítéséért, illetve eszmeiségének bemutatására készült. Szereplői is mind a capoeira kiváló művelői. A címszereplő pedig nem más, mint a capoeira egyik legendás népi hőse, Besouro Mangangá.
A film ugyanakkor nem feltétlenül, illetve nem csak életrajzi és történelmi filmként értelmezendő. Sokkal inkább szól Besouro (Aílton Carmo) legendává, eposzi hőssé válásáról, és sokszor az az érzése lehet a nézőnek, hogy nem Besouro alakja maga a legérdekesebb ebben a történetben, hanem a hatás, amit barátaiban, sorstársaiban kivált, vagyis az a folyamat, ahogyan egy mítoszból egy felszabadító erő, egy szabad emberből egy másokat is cselekvésre ösztönző szabadságszimbólum lesz.
A történet 1924-ben játszódik, mikor Brazíliában a törvények már majdnem 40 éve tiltják a rabszolgaságot, de a feketék még mindig elnyomás alatt élnek, rabszolgaként, de legalábbis jobbágyként kezelik, és rettegésben, terrorban tartják őket. Egy fehér urak bárkit agyondolgoztathatnak, elcsalhatják a bérét, megverhetik, vagy akár le is lőhetik, büntetlenül. Egy fiatal harcos, Besouro Mangangá, eredeti neve szerint Manoel Pereira azonban fellázad ezellen az igazságtalan helyzet ellen. Miután a lehető legmagasabb szintre jut a capoeirában, beveszi magát az őserdőbe, és mindenféle váratlan akciókkal nyugtalanítja a fehér elnyomókat, és példájával ellenállásra biztatja saját sorstársait. Ezt az első látásra egyszerűnek tűnő történetet azonban a rendező João Tikhomiroff egészen innovatív művészi eszközökkel, nagy kísérletező kedvvel meséli el.
A film ugyanis Besouro harca mellett Besouro belső utazásáról is szól. Rejtőzködése alatt megismeri magát és a természet rejtett erőit, hogy egészen különleges, szinte természetfelettinek tűnő képességekre tehessen szert. Érdekes, hogy ennek bemutatásánál a film gyakran vált perspektívát: időnként egy úszó béka vagy egy repülő bogár nézőpontjából kezdjük látni a világot, mintha hirtelen pár pillanatra mi is belebújnánk az átváltozott Besouro bőrébe. (A besouro szó ugyanis portugálul bogarat jelent, és Besouro Mangangáról azt mondja az ének, hogy a végén tényleg bogárként röpködött az őserdő fái között.) Közben megismerjük a Yoruba vallás (közkedvelt nevén: a vudu) isteneit, az Orishákat is, akiknek kultuszát az Amerikába hurcolt feketék még Afrikából hoztak magukkal, de akik az új helyükön is segítették őket.
(Eshu isten szerepében: Sérgio Laurentino)A capoeira mellett éppen ez, az ősi istenekben való hit volt, ami tartotta a lelket és a büszkeséget az elnyomott, lenézett, megalázott feketékben. A film igyekszik némiképpen ezekről a kultuszokról is képet adni.
További érdekesség, hogy a rendező a lineáris történetmeséléshez sem ragaszkodik mindig. Anélkül, hogy spoilereznék: a film utolsó jelenetei között jónéhány van, amiknek a sorrendje nem egészen tisztázott, és aszerint, hogy ezeket hogyan rakod sorba a fejedben, a befejezés is többféle értelmet kaphat. Mindez azonban úgy, hogy mégiscsak átjön valamiféle üzenet, amit az alkotók át akartak adni, és a történet mindenképpen kerek lesz.
Mint már említettem: a szereplőkön látszik, hogy maguk is a capoeira lelkes és elkötelezett művelői.
A főszereplő: Aílton Carmo mint Besouro
Mestre Alípio (Macalé dos Santos), Besouro mestere
Dinorá (Jessica Barbosa), Besouro szerelme
Chico (Leno Sacramento), Besouro haverja és segítője
Quero-Quero (Anderson Grillo), Besouro másik haverja.
De nagyon érdekesen vannak megrajzolva a film negatív alakjai is: az Ezredes/ Coronel (Flávio Rocha), aki a helyi földesúr és maffiafőnök, illetve az ő legfőbb segítője, jobbkeze, Noca (Irandhir Santos).
Noca alakját elsősorban Irandhir Santos kiváló színészi alakítása miatt kell kiemelni. Ez a kedves és mosolygós színész itt nagyon meggyőzően alakítja a másokon átgázoló féktelen, szemét alakot.
A Coronel (Flávio Rocha) alakja más miatt érdekes. Őt a forgatókönyvírók is remekül kitalálták. A Coronel egy olyan csendes és hatalmas főnök, aki eléggé tudatában van a hatalmának. Mivel azonban a piszkos munkát, a félelemkeltést és a megtorlást elvégeztetheti Nocával, ezért ő maga megteheti, hogy az atyáskodó, sőt néha már bratyizó, jófej főnököt adja az alkalmazottak felé. Néha még színleg vagy szavak szintjén segíteni is hajlandó a lenézett feketéknek. Sőt, még az elvileg betiltott capoeirát is tolerálja, és a mai politikusok álságos mű-gyönyörködésével képes szemlélni az ezt űző feketéket. És ilyen hatásos trükkökkel képes elérni, hogy sokakban ne is tudatosodjon az elnyomatásuk ténye. Még annak ellenére sem, hogy az agresszív Nocától mindenki fél, és Noca általában árnyékként követi a Coronelt, mégis vannak, akiknek ez a kettő nem áll össze. Mert az ember annyira szeret hinni vezetői kompetenciájában és jóindulatában…
Szóval ez a film valahogyan az emberi kapcsolatokról, a szabadságról és az elnyomásról is egészen finom árnyalatokkal tud néha mesélni, főleg ahhoz képest, hogy egyszerű hősi énekeken alapul.
És külön kiemelném még a film elképesztően menő zenéjét is, különösen a főcímdalt (az elején és a végén) ami szintén a capoeirát kísérő hagyományos zenét ötvözi a modern rockos hangzásvilággal, nagyon innovatív módon. Valahogyan nagyon illk az egész filmhez.
A modernnek és hagyományosnak, az elnagyoltnak és az árnyaltnak, a valóságnak és a fikciónak, reálisnak és misztikusnak ilyen zseniális művészi ötvözése teszi, hogy bátran tudom ajánlani a Besouro című filmet mindenkinek. Aki foglalkozik capoeirával, annak mindenképpen kötelező, de aki nem, annak is érdekes lehet.
https://www.youtube.com/watch?v=fVJDQRmlCSM&list=PLPc7zvy85pSxn3_mqum_xkv9uzf7CF4dS&index=1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése