2015. október 13., kedd

Száműzöttek Serege XVII.

„Illír” Légiók

Már szó volt Napoléon francia császár soknemzetiségű hadseregéről. Azon belül is szó volt már a polákokról (lengyelekről) és az írekről. Akiket ma bemutatunk azok Napoléon délszláv katonái.
Napoléon az 1809-es schönbrunni békében csatolta a Francia Birodalomhoz azokat a területeket a Habsburg Birodalomtól, amelyeket aztán Illír Tartományoknak neveztek. (Az illír egy ókori nép és nyelv, amely valószínűleg mára kihalt. Egyesek szerint az illír nyelv leginkább a siptár (albán) nyelvvel rokon. Tehát a délszlávoknak ugyanúgy csak az élőhelyük kapcsán van közük az illírekhez, mint a magyaroknak a kelta nyelvet beszélő pannonokhoz. Mégis valamiféle divatból mindkét esetben szerették a területnek az ókori elnevezését használni (Illyria és Pannonia), csak aztán a délszlávokon sokkal inkább rajta ragadt az „illír” népnév is, míg a magyarokat kevesebben hívták „pannonoknak”.)

Az Illír Tartományok a Francia Birodalom részei voltak tehát, nem volt meg a formális önállóságuk, mint például a lengyel Varsói Hercegségnek. Mégis volt Napoléonnak bizonyos támogatottsága „Illíria” lakóinak körében, mert a francia törvények a polgári fejlődést segítették, és bizonyos szinten véget vetettek az elavult feudalizmusnak. Azonkívül valamennyi autonómiája mégiscsak volt a területnek a Birodalmon belül: a rövid időszak, amíg az Illír Tartományok fennállt (1809-1813) segítette az ekkor hivatalossá is tett délszláv nyelvek (szlovén, horvát, szerb) fejlődését és irodalmi nyelvvé válását. Persze a délszláv többség mellett, főleg a tengerparton olasz és dalmát nyelvű népesség is élt a vidéken, de ők is szabadon használhatták a nyelvüket. A terület élén mindig egy francia kormányzó állt.
Az Illír Tartományok hat gyalogezredet és egy huszárezredet adtak a Francia Birodalom Hadseregébe, valamint két nagy gyalogos egységet Napoléon császár idegen testőrségébe. Ezek végigverekedték és végigszenvedték Napoléon oroszországi hadjáratát. Egy részüket a Habsburg Birodalom korábbi határőrezredeiből szervezték újjá. Ha jól értettem, ők voltak ezek:

Az első 3 gyalogezred zöld egyenruhát viselt, hasonlót az írekéhez.

A 4. ezred barna kabátot kapott, hasonlót, mint a Habsburg Birodalom határőreinek addig volt.

Az 5. és a 6. ezred sötétkét egyenruhában ment harcba.

A horvát huszárok világoskék atillát kaptak.

Ez pedig egy pandúr, azaz az Illír Tartományok egyik belső rendfenntartó egységének tagja.
Arra nem sikerült rátalálnom eddig, hogy a Tartományokon belül pontosan melyik katonai egység tagjait honnan toborozták, de nem adtam fel, hogy még ezt is megtalálom.
Érdekes lenne felmérni, hogy milyen ma a megítélése Horvátországban és Szlovéniában, részévé vált-e a nemzeti identitásnak és büszkeségnek, vagy inkább mint idegen uralomra tekintenek rá utólag.
Mindenesetre a Tartományok katonáiról az mondható el, hogy bár saját hazájukban szervezték meg az egységeiket (ilyen értelemben tehát nem voltak „száműzöttek”), alapvetően őket is idegen érdekek szolgálatában vetették be, idegen földön, aminek nyilván nem örültek. Így kerülhettek sorozatunkba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése