Szerény vélemények, kérdések, szellemi utak: „Kezdjük el mi újra”

Megemlékeztünk már a magyar ellenállási mozgalom sokféle csoportjáról.
(I. Magyar Diákok Szabadságfrontja
II. Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága
III. MOKAN Komité
IV. Görgey-zászlóalj
V. Robbantó csoportok (Marót és Szír)
VI. Táncsics-zászlóalj)
(És a sorozat még folytatódni fog!)

De a maga idején, az évfordulón nem emlékeztünk meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáról. Pedig ez fontos dolog volt, reménykeltő a maga idején. Azt sugallta már a létével is, aztán jelszóval is kimondtak: „Lesz magyar újjászületés!” Azaz, hogy az ellenállás harcosai nem harcolnak hiába.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben alakult meg 1944. december 22-én, egy nappal az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeülése után. (Méghozzá Debrecenben a Nagytemplomban, ugyanott, ahol Kossuth Lajos 1849-ben kikiáltotta Magyarország függetlenségét.) A Nemzetgyűlést persze csak sebtében lehetett megválasztani a németek alól már felszabadult területeken, tehát nem az egész ország bevonásával. De azért igyekeztek a demokratikus szabályokat a helyzethez képest betartani, mégha nem is volt formálisan egy teljesen szabályos választás. Bármennyire is szeretnék utólag egyesek ezt terjeszteni, az INK nem volt szovjet bábkormány. Egyszerűen a németek ellen küzdő erőket, az országot újjáépíteni kívánó erőket összefogó kormány volt. Megszerveződésébe a szovjetek nem is szóltak bele. Főleg olyan erők képviseltették magukat benne, amelyek a Horthy-korszak alatt ellenzékben voltak.

Olyanok akik kezdettől ellenezték Magyarország II. világháborúba való belépését, de persze korábban nem engedték őket a hatalom közelébe (mivel a Horthy-korszak alatt sosem volt általános és egyenlő választójog és a kormánypártot nem lehetett leváltani). Most végre-valahára ők is lehetőséget kaptak, hogy együtt kezdjenek valamit. Ehhez perzse újjá kellett építeniük a pusztulásnak odadobott országot. És ők építettek.

A pártok
A kormányt alkotó pártokról idézzük kedvenc politológusunk és társadalomfilozófusunk, Bibó István véleményét.

Független Kisgazda Párt (FKGP)

„Azoknak a birtokos parasztságra támaszkodó demokratikus ellenzéki pártoknak az örököse, melyekmelyek mind a demokrácia, mind a nemzeti függetlenség vonatkozásában az 1848-as szabadságharc és jobbágyfelszabadítás eszmekörét őrizték.”

Magyar Kommunista Párt (MKP)

„Az 1944-es összeomlás után a (…) elsőnek bújt ki a föld alól, és a legaktívabb szerepet vállalta. (…) Ma Magyarországon nincsen olyan radikális párt, mely a még jó ideig esedékes radikális változtatásnak a szellemét árasztaná, és ugyanakkor a valósághoz kevesebb dogmatizmussal, kevesebb elméleti és múltbéli tehertétellel közeledne, mint a Kommunista Párt.”

(Megjegyzés: Rákosi és a hozzá hasonló hatalommániás sztálinisták ekkor még nem jöttek haza Magyarországra; a MKP élén tényleg a németek és a nyilasok ellen harcoló önfeláldozó ellenállók álltak. Senki sem sejtette még milyen ronda dolgokhoz fogja adni a nevét a MKP éveken belül.)

Szociáldemokrata Párt (SzDP)

„Súlyát az adja meg, hogy a munkásságnak legális politikai harcra és látható szervezetekbe szervezése és az ezzel kapcsolat os nevelőmunka fűződik a nevéhez. (…) Büszkén hivatkozik arra, hogy ma Magyarország legrégibb politikai pártja.”

Nemzeti Parasztpárt (NPP)

„Óriási perspektívát nyit számára, hogy egy radikális forradalmi atmoszférájú párt anélkül, hogy különösebb dogmatikai és taktikai tehertételei lennének.”
+„feladata, hogy a kispolgárosodásnak egy radikális, az úri vezetéssel ki nem békülő útját építse ki. (...) Egyik fontos szellemi erőforrása a magyar forradalmiság, mindenekelőtt a nagy paraszt- és magyar forradalmak tiszta hagyományainak ébrentartása.”

és a
Polgári Demokrata Párt (PDP)