Szelestey László:
Nemzet és nép
Nemzet és nép, széttörött szív
Haldokló veréssel!
Ősi fénytől elvakítva:
Kérlek, ah, ne késs el!
Nemzet és nép tetterőben,
Ah, de szétszakadva!
Mért van, oh, mért hát meleg
A kebelbe adva?
Ember s ember közt a kérdés:
Nemzet és nép vagytok!
Szíveteknek egy ütése,
Egy hon a ti naptok.
Mért e szívnek szétszakadni?
Mért e szörnyű átok?
Mért ne hintse egyenlően
Áldását reátok?
Nemzet és nép! Széttörött szív,
Mégis egy magában,
Mert egyforma honfiérzet
Lángol birtokában.
Mindenik csak a honért ég,
Egynek mostohája,
Mert a jog dicső világát
Nem terjeszti rája.
S mért nem? Hát nem ér-e annyit
Tán az ő szerelme?
Vagy nem olly szívből fakad fel
Tiszta gerjedelme?
Tán nem olly nemes forrása
A szem harmatának,
Melly titokban áradott meg
Sorsán a hazának?
Bölcsőből kelt mindenik fel,
Sír lesz a hazája…
S mért, oh mért hát egyikének
Mégis mostohája?
Mért e szívnek szétszakadni?
Mért e szörnyű átok?
Mért ne hintse egyenlően
Áldását reátok?
Nemzet és nép, széttörött szív
Haldokló veréssel!
Ősi fénytől elvakítva:
Kérlek, ah, ne késs el!
Hőn karoljátok fel egymást,
Legyen egy az érdek!
Szétszakadt népen az égnek
Átka olly tömérdek!
Legyen egy szó milliónak
Szíve óhajtása,
S milliók vágyhirdetője
Egy szív megnyílása!
S így, csak így lesz szent szabadság
A hazának éke,
S így, csak így lesz nagy s hatalmas
Árpád nemzedéke.
Így lesz tartós s csüggedetlen
Tettre ébredése
És a nemzet vágya: egy szív
Óriás ütése.
Nemzet és nép! Sorsod titka
Így szól a jövőben:
Légy egy jogban, érzeményben,
Tettben és erőben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése