„Különös egyensúlyban található meg egyéni és közösségi a paraszti létben, ami a mi személyiséghez kötött kultúránknak furcsa és különös. Ezért beszéltek mitikus paraszti közösségről, ezért találtak ki naiv elméleteket, hogyan alakít ki a közösség népmesét, balladát. (…)
Tudjuk azt jól: egyetlen tréfát, fordulatot nem találhat ki közösség. Mindent csak egyének találnak ki. Megőrizni, formálni, átalakítani viszont csak a közösség tud. Mindig az egyén teremt, a közösség vagy elfogadja vagy elveti, s ha elfogadta, akkor alakítja. (…)
Az egyéniség elsüllyed, de a maga tehetségét, hajlamait, ötleteit szabadon bedolgozhatja a közösség életrendjébe és stílusába.”
(Ortutay Gyula: Népműveltségünk mai szemmel) (1945)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése