https://www.youtube.com/watch?v=10knVmsxayQ
Harsány, túltolt, émelyítően látványos, giccses, olyasmi, amiből nem sülhet ki sok jó. Pedig az eredeti történet alapján ebben annyi lehetőség lenne! Csak kicsit több szeretettel és emberismerettel kellene hozzányúlni.
Kemet (az ókori Egyiptom) istenei remek alaptémát nyújtanak az irodalomnak és a filmművészetnek. Ízisz, Ozirisz, Hórusz és Széth története pedig különösen olyasmi, ami remek téma lehet egy hollywoodi filmnek. (Csak szerintem nem élőszereplős film kellene hozzá, hanem egy lazaságot és viccet sem nélkülöző, de lehetőleg nem teljesen Disney-stílusú rajzfilm, abban a szellemben, ahogy azt mondjuk Darren Pepper elképzelte, tehát a figurákat és a köztük lévő viszonyt némileg árnyalva is.) Csoda, hogy eddig nem készült ennek a történetnek bármilyen amerikai filmes feldolgozása. Vagy mégis?
A történet:
Oszire (Ozirisz) a messzi-messzi időkben volt Kemet (Egyiptom) királya. A népe szerette, mert jóságos uralkodó volt és nagy szervező. Csakhogy túlságosan megbízott a körülötte lévőkben. Így például ármányos öccsében, Széthben is.
Széth, a vörösképű, féktelen harcos úgy gondolta, hogy harci erényei és érdemei okán sokkal jobb lenne ő a trónra, mint a bátyja. Ezért végül is összeesküvést szőtt ellene, és a testvére bizalmát kihasználva végül is megölte Oszirét.
(Egyesek szerint hátbaszúrta, mások szerint elevenen egy ládába zárta, és csak akkor szedte ki, miután a szerencsétlen Oszire megfulladt.) Utána mindenesetre darabokra vágta a tulajdon kedves rokonát, és a Nílusba hajigálta a tagjait.
Iszet (Ízisz), Oszire felesége gyereket várva szökött meg Széth elől. Iszet nagy varázsló volt. A Nílus mocsaraiban bujdosva, különböző halakat megbűvölve sikerült összehalásznia a Nílusból férje tagjait. Ekkor segítségül hívta sakálképű rokonát, Anubit, az orvoslás nagymesterét, hogy állítsa össze újra Oszire testét, hogy tisztességgel eltemethessék.
Anubi megtette, és ezzel a művelettel egyben feltalálta a halottak bebalzsamozását is. Iszetnek végül még életre keltenie is sikerült a halott Oszirét, aki azonban a többi istenek ítélete folytán nem maradhatott így életre kelve a földi világban.
Az Alvilágba kellett mennie, annak lett uralkodója, az ő feladata lett, most már némileg elzöldülve a holtakat segíteni.
Iszet viszont még jódarabig nem követte. Ugyanis közben világra hozta a fiát, Hórt (Hóruszt).
Hórusz is nagyrészt bujdosásban nőtt fel, idővel daliás, sólyomképű ifjúvá serdült. Az anyja, Iszet mellett apja két jóbarátja volt segítségére:
Anubi és Thot
Akik közül
Thoth, az íbiszképű polihisztor-tudós elsősorban a szellemi tudományok ismerője volt, írástudó, matematikus, fizikus, mérnök, filozófus. (Az íbiszen kívül majommá is át tudott változni.)
Anubi pedig a fizikai ismeretek művelője, orvos és harcos.
Hórusz mindkettejüktől sokat tanult. De időnként az apját is meglátogathatta az Alvilágban.
Aztán: Mikor eljött az ideje, Hórusz visszatért és egy nagy csatában összecsapott Széthtel.
Személyesen is megküzdöttek egymással, de sem a háború nem járt eredménnyel, sem ők ketten a két nagy harcos nem bírtak egymással. Nagyon sok fájdalmas sebet ejtettek egymáson, míg végre abbahagyták.
Hogy a végső eredmény mi lett, arról különböző változatok élnek.
Egyesek szerint Hór végül mégis legyőzte gonosz nagybátyját, és egész Kemet királya lett.
(Erre utal hogy általában az ország egységét szimbolizáló fehér-vörös kettős koronával, a Pszhenttel a fején ábrázolták.) Mások szerint Széth és Hór végül kényszerűen békét kötöttek és az ország megosztásában egyeztek meg. Hórusz kapta Felső-Kemetet, azaz a Nílus felső folyásánál lévő részt Uaszet (Théba) központtal, és vele a Hedzsetet, azaz a felső, fehér koronát. Széth kapta Alsó-Kemetet, vagyis a Nílus delta-torkolatvidékét, és vele a vörös képéhez passzoló alsó vörös koronát, a Desdretet.
De hogy ezt hogyan döntötték el, azt sem tudni biztosan...
A két ország egyesítését aztán csak Felső-Kemet egyik királya, Meni Aha végezte el. Ő egyesítette újra a két koronát is. (Két részből összeállított korona… Ismerős valahonnan a történet, nem?)
De Széth és Hórusz addigra már mindketten Kemet legfontosabb istenei közé emelkedtek.Bár egymással nem békültek ki, az emberek mindkettőjüket tisztelték, mert mindkettejüknek megvolt a maguk funkciója.
Szóval...
Na, ebben a történetben nagyon nagy lehetőségek vannak. Szimpátiánk nyilván Hóruszé, de érdemes lenne kibontani, hogy miért szeretik sokan Széthet, miért állnak az ő oldalára. Miután nem bírnak egymással fizikai harcban, elkezdik-e egymást tisztelni és jobban megismerni Hórusz és Széth? Megbánta-e Széth az idők során Oszire meggyilkolását? Van-e emberség cinizmusa és gonoszsága mögött? Lovagiasabbá teszi-e a Hórusszal való szemtől szembeni harc? Milyen Hórusz viszonya az anyjával? És az istenek közé emelkedett, csak ritkán látott apjával? Akar-e Hór király lenni, vagy csak a Széth elleni bosszú hajtja? Aztán behozhatjuk még mellékszereplőnek a többi isteneket is, hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet. Ilyenek lennének például
pl.:
Básztet, a cicaképű cicababa, akit kedves, melegszívű lányként ismernek, aki mindenkit kibékíteni igyekszik. Hogyan áll ő Hóruszhoz és Széthhez.
Nebethet (Nephthüsz), aki Iszet nővére és Széth felesége. Mikor Széth megölte Oszirét, Nebethet segített elmenekülni Iszetnek. Így aztán az ő szerepe és viszonya a többiek harcához is több mint érdekes lehet.
Szekhmet, a féktelen nőstényoroszlánképű harcos nő. Ő vajon kinek az oldalára állhat.
Bész az ijesztő külsejű, de aranyszívű törpe, a gyerekek védelmezője mindenféle betegségtől és veszélytől.
Stb., stb.
Szóval ilyen érdekes dolgokat ki lehet hozni az egyiptomi (kemeti) mitológiából. Vajon képes lesz-e ilyen érdekes, árnyalt karakterábrázolásra egy film, amelynek már a trailerében ennyi a cgi? Kétlem, de meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése