Lehetne a Száműzöttek Seregének egy flottája is, amit szervezhetne akár Nemo kapitány is, ha vállalná. Ha azonban nem, akkor bízhatnánk akár a flotta szervezését is magyar emberekre. Méghozzá én három emberre gondoltam: Sándor Mátyásra, Monostory Balázsra és Porkoláb Péterre.
Sándor Mátyásról szerintem mindenki hallott már. Ő is Jules Verne regényhőse, ő Közép-Kelet-Európa Nemo kapitánya. 1849-es veterán, aki két barátjával, Szathmáry Lászlóval és Báthory Istvánnal összeesküvést szervezett egy új szabadságharc kirobbantására. De lelepleződtek, és elkapták őket. Csak Sándor Mátyásnak sikerült a kivégzése előtt megszöknie. Mivel igazi polihisztor, ezermester és ért a hipnózishoz is, évek kemény munkájával üldözött szökött fegyencből az Adriai-tenger egyik nagyfőnökévé küzdi fel magát, saját kis flottával, több sziget tulajdonosaként. Nemóhoz hasonlóan mindenkit segít, aki valamely szabadságharcban vagy forradalmi mozgalomban való részvétele miatt vált hontalanná. Legénysége is nagyrészt ilyenekből áll. Fő segédtisztje Báthory Péter lesz, egykori harcostársa fia, később a doktor veje.
A mű 1979-es francia-magyar filmsorozat-változatában Sándor Mátyást Bujtor István játszotta.
A másik két ember egy kevésbé ismert ifjúsági regénytrilógiából való két jóbarát. Ők is a szabadságharc veteránjai, világcsavargó magyarok. A trilógia szerzője a régi hajók kiváló ismerője Dékány András. Részei pedig: Kossuth Lajos tengerésze; A Fekete Herceg és a Mexikói legények.
(Porkoláb Péter (b) és Monostory Balázs itt éppen török szolgálatban)
A Kossuth Lajos tengerészében megismerjük Monostory Balázst, a Habsburg Monarchia hadseregének magyar tüzérfőhadnagyát, aki a lelke mélyén tengerész szeretne lenni. Tudja róla ezt Mészáros Lázár huszárezredes is, aki mikor 1848 tavaszán kinevezik magyar honvédelmi miniszternek, az éppen Lombardiában tartózkodó Monostoryt bízza meg a magyar flotta első hajójának parancsnokságával. Balázs maga mellé veszi segédtisztnek jóbarátját, Porkoláb Pétert, a komáromi sajkás katonát, és együtt a magyar kormány által küldött pénzen vesznek egy fregattot és legénységet toboroznak Triesztben, főleg dalmátokból és olaszokból. Feladatuk egyébként Fiume kikötőjének védelme lenne Jelačić horvát katonáitól. De vállalkozásuk nem sikerül, mert elég egyenlőtlen harcba keverednek a császári flottával, aminek a végén a hajó súlyos károkat szenved. A legénységet az olasz szabadságharcosok, a carbonarik mentik meg. A regény itt ugrik egyet az időben, és ott folytatódik, hogy Balázs és Péter a carbonariknál töltött évek után török szolgálatba állnak. Egy török hadihajón körbehajózzák Afrikát és az Arab-félszigetet, majd egy Dzsafar nevű szimpatikus arab emírnek segítenek visszaszerezni a trónját, és közben még egy mindenbe belekotnyeleskedő, pökhendi brit kalóznak is az orrára koppintanak.
A Fekete Hercegben Balázs és Petya már Szingapúrban bukkannak fel, ahol egy brit teaszállító vitorlásra (klipperre) szegődnek el, amelyet Londonba kell elvezetniük a nagy teaszállító verseny keretében. (A legénységben angolok, kínaiak, malájok svédek és hollandok vannak + az osztrák tengerészettől Szingapúrban megszökött régi dalmát bajtárs, Danilo Turković). De kiderül, hogy mivel a verseny nagy üzlet, nem mindenki játszik benne tisztességes eszközökkel. Balázsnak rá kell döbbennie, hogy az ellenfelek felbérelt szabotőrei a saját hajója legénységében is ott vannak.
A Mexikói legényekben Balázs és Petya az előző részben megismert angol barátaikkal az Atlanti-óceánon át fegyvereket csempésznek a mexikói polgárháború köztársaságpárti harcosainak. De aztán úgy gondolják, ezzel még nem törtek elég borsot a Habsburg-hadsereg tisztjeinek orra alá, és nem vágtak kellően vissza 1849-ért, ezért végül is leszállnak a hajójukról, és hol magyar huszároknak, hol osztrák tűzszerészeknek, hol francia idegenlégiósoknak álcázva a császárpárti csapatok lőszereit kezdik alattomban felrobbantgatni. (Tehát a válasz az előző bejegyzésben feltett kérdésre, miszerint a másik oldalon is voltak-e magyarok a mexikói polgárháborúban, az: valószínűleg csak Dékány András regényében. Vagy nem.)
Mindebből szintén nagyszabású filmsorozatot lehetne forgatni, csak sajnos ahhoz nemzetközi összefogás és olyan mennyiségű pénz kellene, amit én elképzelni sem tudok. Csak azért jutott eszembe a filmötlet, mert a helyzet e regények esetében is ugyanaz, mint Karl May Winnetou-regényeinél: az egész történet közel sincs olyan jól megírva, mint azt most az ismertetőmből gondolnátok. (Naná, jól gondoljátok, megint némi nosztalgiafaktor vegyül az írásomba.) Dékány ugráló stílusa gyakran unalmassá válik. (Azt ugyanakkor el kell ismerni, hogy tényleg nagyon-nagyon ért a hajókhoz.) De mivel az alaptörténet kifejezetten erős, egy jó forgatókönyvvel ezt a gyengeséget ki lehetne küszöbölni.
Amúgy a Mexikói legények kicsit kurtán-furcsán van lezárva, és az írónak már nem maradt ideje az epilógus megírásához sem. De nekem van egy gyanúm, hogy ha lenne folytatása a regénynek, akkor az az lenne, hogy Balázs és Petya az Adriára térnek vissza és Sándor Mátyás csapatában segítenek igazságot osztani, míg haza nem térhetnek Magyarországra.
Na szóval mindezek miatt én a Száműzöttek Seregének flottáját Sándor Mátyással (alias dr Antekirttel), Monostory Balázzsal (alias Tahar beyjel), Porkoláb Péterrel (alias Cemal efendivel) valamint dalmát bajtársukkal, Danilo Turkoviććal szerveztetném meg.
A Fekete Hercegben meghal a "Petya".
VálaszTörlés