Látogatás Zamośćban, a körzet székhelyében, a Zamoyskiak városában. Mivel kaptunk idegenvezetést is, nagyon sok érdekes dolgot megtudtunk erről a helyről is.
Zamośćot Jan Zamoyski alapította, a XVI. század végén.
Nekünk magyaroknak ő azért is érdekes lehet, mert ő volt Báthory István kancellárja, és legfőbb segítője, terveinek legfontosabb támogatója, és nem utolsósorban legjobb barátja. A fejedelem-király a kezdetektől élete végéig mindenben számíthatott rá, ő volt az, aki eligazította az ország viszonyaiban; szóval az, hogy a polákok ma akkora hálával és büszkeséggel emlékeznek vissza Báthory idejére, az nem kis részben Jan Zamoyskinak köszönhető. Bár egymással inkább latinul beszélgettek, mert Báthory csak lassan és nehezen tanult meg lengyelül.
Báthory (akinek a trón elnyeréséhez pókerarccal feleségül kellett vennie a csúnya, öreg Anna Jagiełłońkát), hálából hozzáadta barátjához fiatal unokahúgát, Báthory Grizeldát is. És persze egy csomó birtokkal is megjutalmazta a kancellárt. Aki ezek egyikén felépítette Zamośćot. Többek között kereskedelmi központnak szánta a várost, ezért is telepített ide sok örményt, olaszt és Szefárd-zsidót (Spanyolországból). Zamość aztán később is a Zamoyski család birtokában maradt (mindig a legidősebb fiú örökölte), legszemélyesebb magántulajdonként, míg végül az utolsó, 16. örököst (akit szintén Jan Zamoyskinak hívtak) 1945-ben a kommunista hatalom fosztotta meg a birtokaitól, és zavarta el.
Ez a Jan Zamoyski később visszatért és szenátor lett, vagyis a törvényhozás felsőházának a tagja, egészen 2002-es haláláig. A fia, Marcin Zamoyski pedig jelenleg Zamość polgármestere, és ugyanolyan gonddal és szeretettel vezeti a várost, ahogyan régen az ősei. Ilyen módon folytatódik a régi hagyomány.
A város maga gyönyörű, mondhatni egy Kraków kicsiben. Itt is van egy Rynek, vagyis egy központi Főtér, régi reneszánsz épületekkel,
amiket egy firenzei építész tervezett.
A városháza nem a Rynek közepén áll, hanem az oldalán, eltérően a legtöbb hasonló lengyel várostól. Zamośćban is hagyomány, hogy a toronyban bizonyos időközönként egy ébresztő dallamot (Hejnałt) játszik egy trombitás. De nem ugyanazt a félbeszakadt dallamot, mint Krakówban. Meg aztán ott minden órában elhangzik a Hejnał, itt meg csak naponta egyszer: délben. Azonkívül Zamośćban nem a négy világtáj felé fújja, hanem csak három irányba. Ennek oka pedig röviden az, hogy az öreg Jan Zamoyski megsértődött, mikor Báthory halála után az elekciós Sejm nem őt választotta meg királynak, ezért visszavonult a birtokára, és elrendelte, hogy Krakkó felé ezentúl ne játsszák a Hejnałt délben.
A városnak van két kisebb főtere, ill. piaca is, a Rynek Wodny (Vizes Főtér), a halpiac helye, és a Rynek Słony (Sós Főtér), ahol a sót árulták. A városfalakból is megmaradt valamennyi, többek között a három városkapu: egyik Lublin, a másik Szczebrzeszyn, a harmadik Lwów felé néz. Megmaradt a templomok és zsinagógák nagy része is, mert a várost sosem sikerült ostrommal bevennie az ellenségnek. Illetve megmaradt a szintén az öreg Jan Zamoyski által emelt Akadémia épülete is, igaz ma már középiskola van benne. Egyedül a Zamoyskiak kastélyát bontották le időközben, most egy elég lepukkant épület áll a helyén, de előtte most is ott vigyázza a várost az alapító lovasszobra.
A legnagyobb (katolikus) templomot barokk módra átépítették; előtte pedig egy harangtorony van, három haranggal: ezeknek neve Jan, Tomasz és Wawrzyniec, az alapító, az alapító fia és a helyi pap neve után. Innen nagyon szép kilátás nyílik a városra.
A városnézés után egy pizzériában ebédeltünk,
aztán a program szerint egy uszodába mentünk. Illetve nem egészen tudtuk, hogy ez milyenfajta fürdő lesz, de mint kiderült egy egyszerű uszoda volt, igaz volt benne egy szép nagy, kanyargós csúszda is. Ezt aztán ki is használtuk, ha már az edzőtábor alatt nem jött össze a közös nagy mogyoródi aquapark-látogatás. Mikor ennek vége volt, még visszatértünk a városba. Éppen ezidőtájt zajlott a VIII. Eurofolk Fesztivál, többek között lengyel, szlovák, egyiptomi, litván, észt, magyar, belga, szerb és spanyol résztvevőkkel. A fellépő együttesek este egy felvonulást is tartottak Zamość utcáin a Főtérig.
De ezt már nem vártuk meg, mert legtöbben már nagyon menni akartak haza. Zamośćba mindenesetre még biztosan visszatérünk, és most, hogy belegondoltunk, éppen nem is lenne rossz, ha mondjuk jövőre pont az Eurofolk Fesztivál résztvevőiként járhatnánk itt. Ki tudja, hátha sikerül.
Szóval, Zamość mindenkinek tetszett, és nekem még külön öröm volt az is, hogy idejövet is, illetve visszafelé menet is átjöttünk Szczebrzeszynen, ahol tavaly annyi szép napot töltöttem lengyel barátaimmal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése