„A tulajdon változik, úgy alakját és határait, mint természetét és eredményeit illetően. Miért akarnak akkor a múlt emberei annyira ragaszkodni a tulajdon érinthetetlen szentségéhez akár az egész társadalom érdekei ellenére is? Ha változik, szükséges lenne olyan irányba alakítani, hogy a jövő, az általános fejlődés követelményeinek megfeleljen. (…) Hogy miben változik az rajtunk múlik. (…)
A tulajdon a külső világ ember általi használatának társadalmilag elismert formája. Így tehát társadalmi viszonyok eredménye, ha pedig morális kérdés, akkor kölcsönös megegyezésen kell alapulnia. Mint minden morális kérdésnél, itt is arról van szó, hogy a jog érvényesítésének bizonyos kötelességek teljesítése a feltétele. Ha ez nincs meg akkor visszaélés és erőszak történik, (…) amely bomlasztja a társadalmat, ahelyett, hogy összefűzné. Ez pedig (…) Isten szemében bűn.”(Stanisław Worcell: A tulajdonról) (1832-1848 között) (Fordítás: Tőlem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése