Idézőjel (a koncepciós perekről)

A koncepciós perek mindig összeesküvéselméleteken alapulnak. Ezt az 1956 utáni megtorlás sok áldozata is megtapasztalta. Például D. Fekete Sándor, a zseniális író, akit azért ítéltek el, mert Bos Hungaricus ('Szürkemarha') álnéven cikksorozatot írt az Október Huszonharmadika című illegális lapba, már 1956 decemberében. Pedig akkor ő már senkit nem biztatott ellenállásra, főleg nem fegyveres harcra. Egyszerűen csak elemezte az elmúlt évek eseményeit. Ezt az írását később Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól címen adták ki. Ennek az előszavában (visszatekintve az írásáért ellene lefolytatott perre) frappánsan elemezte, min alapul minden koncepciós per logikája.

„Maga a vizsgálat egyszerű tételre épült: nincsenek véletlenek, s minden emberi cselekedet tudatos. (…) Az akkori rendőrlogika szerint tehát két ’nagyimrés’ spontánul nem akadhat össze az utcán, egymásba ütközésük illegális találkozó. Ha egy baráti társaság szidja a Kádár-kormányt, az illegális összejövetel. (…) Legalábbis eleve így kell kezelni minden normális társadalmi érintkezés vizsgálatát, s aztán a delikvensek előbb-utóbb majd csak beismernek valamit.”
(Fekete Sándor: A Hungaricus-história)

Mindezt nem csak az évforduló kapcsán tettem ki ide, hanem mert ma is zajlik egy ilyen célzott összeesküvéselméletgyártás. Ha majd ennek kapcsán visznek el bármelyikőtöket, akkor tudjátok, mire számíthattok.