Hogyan ne legyünk hülyék? I.

Időről időre felbukkan valaki, aki arra akarja felhívni a figyelmemet, hogy nézzem meg ezt a Háború a nemzet ellen című filmet. Négy részes. Csak az első részét láttam, de az is eléggé dühítő.
Akkora hülyeség az egész, hogy igazából említésre sem lenne méltó, de felfedeztem, hogy ez egy olyan dokumentumfilm, amit maga a köztévé is leadott, szóval valamilyen szinten mégiscsak az állampárt hivatalos propagandáját is tükrözheti. Ráadásul olyan emberek is népszerűsíteni igyekeztek, akiket ilyen-olyan okokból magam is tisztelek. Ezért hát rákerestem az Interneten, és megnéztem az első részt. Dührohamot kaptam tőle ezért a másodiknak már neki sem álltam.
Első reakcióm az volt, hogy a rendezőnek (és legtöbb alkotótársának is) szívesen belenyomnám a fejét egy kupac mérgezett tehénszarba. Aztán lehiggadtam. Dühöngéssel itt semmire sem megyünk. Inkább próbáljuk meg elemezni, hogy hol téved az egész koncepcionálisan!

(Nemrég egy barátom (aki eszmei harcostársam is) rádöbbentett, hogy sokan vannak, akik egyetértenek velünk, hiszen a kizsákmányolás ellen küzdenének, ha lenne öntudatuk. Mivel nincs öntudatuk, ezért tudja megfertőzni őket a soviniszta propaganda. De már az is valami, hogy felismerték a kizsákmányolás létezését. Rá kell vezetni őket, hogy a kizsákmányolás nem feltétlenül a magyarok, hanem az ún. „kisemberek” ellen irányul, azaz nem etnikai alapú, tehát az elnyomás ellen küzdeni sem az etnonacionalista-öntudat, hanem inkább a társadalmi öntudat segítségével lehet. Ennek egyik eszköze tényleg az lehet, ha rámutatunk az ilyen ótvarszar propagandafilmek koncepcionális hibáira. (Hogy ezek a hibák szándéktalan tévedések-e, vagy a szándékos félrevezetés eszközei, az ilyen szempontból még csak nem is a leglényegesebb. Ha az állampolgár felismerte a tévedéseket, akkor úgyis nehezebb lesz megvezetni, akár szándékosan, akár szándéktalanul.))


Nemzet, állam, vagyon
Szóval a film alapvetően a nemzeti vagyon nem megfelelő kezeléséről szól, ezt emlegeti folyamatosan (pl. hogy a nemzeti vagyont kiviszik az országból, stb.). Íme, itt van az első tisztázatlanság. Nem tisztázza ugyanis, mit ért nemzeti vagyon alatt.
Igaz, a nemzet fogalmát sem tisztázza teljesen. Általában a magukat „nemzeti érzelműnek” nevező egyének mindig azt hirdetik, hogy tudják, ki tartozik a nemzethez, mégis, ha definiálniuk kellene a nemzetet, mint közösséget, bajban lennének. Én kidolgoztam a modern nemzettudatra egy definíciót. (Lehet vele vitatkozni, de a film nem kínál fel mást, így én most ezzel fogok dolgozni. De ha van jobb ötletetek rá, akkor vitatkozgathatunk rajta.)

Tehát: a modern nemzet szerintem olyan kulturális közösség, amely önálló állam alkotására törekszik.

(Mindez már magában rejti az ellentmondást. A nemzet egy kulturális közösség (a világnak ezen a felén leginkább nyelv alapján szerveződik), mint ilyen informális. Az állam pedig egy politikai intézményrendszer. A kettő konfliktusba kerülhet egymással. A modern nemzetudat igyekszik ezeket az ellentmondásokra megoldást kínálni.)
Mit jelent ezek alapján (főleg a fenti ellentmondás fényében) a „nemzeti vagyon” kifejezés?

I. Jelentheti akár az állami vagyont is (mint ahogyan voltaképpen a „nemzetbiztonság” szó is inkább „állambiztonságot” jelent). Vagyis az intézmény vagyonát, amely az állam tisztségviselőinek kezelésére van bízva. Nekik azonban ezt a vagyont a köz érdekében kell felhasználniuk. Tehát elsősorban az állampolgárok jóléte érdekében. (Másodsorban az intézményrendszer fenntartása érdekében, de arra is annyiban, amennyiben az is az állampolgárok jólétét szolgálja és nem egy öncélú valami.) Ha az állami tisztviselők magáncéljaikra használják fel az államvagyont, akkor azt mondjuk, hogy lopnak. Azaz bűnt követnek el.

II. Jelentheti a nemzeti vagyon azt is, ami szó szerinti jelentéséből következne. Azaz a nemzet, mint közösség vagyonának összességét. Azaz mindazokat a javakat, amik a nemzetet alkotó egyes egyének tulajdonában vannak, vagy egyes nemzeten belüli kisebb közösségek tulajdonában vannak és végül azok a javak, amelyek az állam, mint intézményrendszer tulajdonában vannak. Ilyen szempontból tehát a „nemzeti vagyon” kifejezés lehet egy tágabb kategória is, mint az állami vagyon.

Namármost egy ilyen dokumentumfilm (tehát ELVILEG tudományos igénnyel készült alkotás) esetében feltétlenül tisztázni kellene a fogalmakat, azt is, hogy a „nemzeti vagyon” kifejezést melyik értelemben használjuk. Ha összemossuk a kettőt, az súlyos tévedésekhez vezethet.


Ellentmondások következnek
1. Ha a kifejezést az I. értelemben használják (állami vagyon):
Akkor nem igazán világos, mi a bajuk az államszocialista korszak gazdaságpolitikájával. Különösen a Rákosi-korszakéval. Ha az a cél, hogy a „nemzeti” azaz állami vagyon minél nagyobb legyen, akkor helyeselniük kellene azt a rendszert, amely a lehető legtöbb dolgot államosítja. Nem?

2. Ha a II. értelemben használják a nemzeti vagyon kifejezést (a közösség tagjai javainak összessége):
Akkor fel kell tenni a kérdést: az-e a fontosabb, hogy ez az összvagyon mekkora, vagy inkább az-e, hogy a közösség tagjai között hogyan van elosztva? Arányosan-e? Itt most gondolj bele: téged nem az bosszant tulajdonképpen, hogy sokak minimális munkával keresnek hatalmas összegeket, míg te akármennyit is gürizel, alig vagy sehogysem tudod eltartani magadat és a családodat? Vagy ha neked nincsenek is anyagi gondjaid, magadat azért szociálisan érzékeny embernek tartod, és igazságtalannak érzed, hogy mások szegénységben élnek, pedig majd megszakadnak a munkában, nem?
Nos, ha úgy gondolod, hogy tökmindegy, csak neked minél nagyobb vagyonod legyen, a többiek le vannak sz**va, akkor nincs veled tovább miről beszélnem, viszont neked sincs értelme tovább nemzetről és közösségről beszélned.
De ha továbbra is kitartasz amellett, hogy aggódsz a nemzetért, azaz a közösségért, amelyet emberek alkotnak, tehát aggódsz a közösséget alkotó emberekért, akkor beláthatod: nem, tényleg nem mindegy, hogy a nemzet vagyona (II. értelemben) hogyan oszlik el a nemzet tagjai között.
Így azonban érthetetlen, hogy a film alkotói tulajdonképpen mit szerettek annyira a Horthy-korszakon. Az éppenséggel a nagytőkések és nagybirtokosok kora volt, a „kiáltó ellentétek kora”, amikor az ország termőterületének legnagyobb része egy igen-igencsak szűk elitréteg kezében volt, amikor milliók éltek nyomorban. (Nem tudni, túlzás-e, de mindenesetre olyan nagy túlzás nem lehet a statisztikai felmérések alapján a „hárommillió koldus országa” kifejezés erre a korszakra vonatkoztatva.) Más szóval: a Horthy-korszak a hatalmas magánvagyonok kora volt.


A lét és tudat viszonya
Miért van tehát, hogy a film készítői szeretik, amit logikusan nem kellene szeretniük, ellenben nem szeretik, amit logikusan szeretniük kellene, ha nem akarnak ellentmondásba keveredni magukkal? Úgy tűnik kizárólag azért, mert az egyes korszakokban mások az állam tisztségviselői, azaz a közvagyonok kezelői. De ez miért fontos? Hiszen az állami tisztségviselő, elvileg csak kezeli az állami vagyont, és nem birtokolja, igaz? Ezt tartanád te is igazságosnak, nem?
Hát ez az! Az állami tisztségviselők sokszor még mindig uraknak, a hatalom és az állam birtokosainak, földesurainak tekintik magukat, függetlenül attól, hogy milyen színeket vesznek éppen magukra. A vagyont, amit kezelnek, átforgatják saját magánvagyonukra. Téged is ez bosszant, nem?
A film készítőit is ez bosszantja, de úgy tűnik egyes hatalmasok esetében (akik ugyanannyit, vagy még többet lopnak, mint mások) hajlandóak ezeket a szempontjaikat félretenni és kevésbé vagy egyáltalán nem bosszankodni. Miért? Csak tán nem azért, mert ezektől a hatalmasoktól várnak valamit cserébe? Hát, nekem úgy tűnik, hogy ez a helyzet. És mindezt hiába próbálják más hatalmasok származására ráfogni. Mit árthat neked egy ember azzal, hogy megszületik? Önmagában semmit. Megszületni nem jelent rossz szándékot senki iránt. De megszületni önmagában jó szándékot sem jelent. Így hát felesleges azért hibáztatni a másik embert, hogy hová/ minek született. Pénzt adni valakinek, vagy lopni/ elvenni valakitől, na az már viszont egy szándék és elhatározás, lehet jó vagy rosszindulat kérdése.
Mit várnak tehát a film alkotói? Hogy nekik személy szerint majd előnyeik lesznek, ha bizonyos emberekre kevésbé dühösek, mint másokra.
Látod, az ilyen fos áldokumentumfilmek, mint ez a darab, szintén érdekek mentén készülnek. És hogy kivel szemben rosszindulatúak? Azt a készítők jól felfogott érdeke határozza meg. Neked azonban jogodban áll vitatkozni velük.

Legyen elég egyelőre ennyi, lehet, hogy majd még folytatjuk. Vagy nem.